Az IDEA Intézet kutatásából az is kiderült, hogy Jakab Péter még mindig élvezi a jobbikos szavazók egy részének bizalmát, míg Márki-Zay Péter a Momentum táborában volt képes viszonylag magas arány elérésére.
Az IDEA Intézet 2022. szeptember 29. és október 9. között készített reprezentatív közvélemény-kutatása szerint
a jelenlegi gazdasági válság kezelésére az ellenzéki szavazók 49 százaléka Dobrev Klárát, 10 százaléka Jakab Pétert, 7 százaléka Márki-Zay Pétert tartja a legalkalmasabb politikusnak.
A Demokratikus Koalíció árnyék-miniszterelnöke a legtöbb ellenzéki párt szavazótáborán belül is kiemelkedő támogatottságot élvez, a kutatás alapján az MSZP, az LMP, a Párbeszéd, a Jobbik és a Momentum hívei is nagyobb arányban bíznak Dobrev Klára, mint saját pártjuk vezetőjének válságkezelő képességében.
Jakab Péter elsősorban volt pártja, a Jobbik táborának bizalmát élvezi (39 százalék), Márki-Zay Pétert legnagyobb arányban (20 százalék) a Momentum szavazói látják legmegfelelőbbnek a feladatra.
Szeptemberhez képest októberre hét százalékponttal csökkent az egyik politikust sem választók aránya, a kérdésben nem nyilatkozóké viszont öt százalékponttal emelkedett. A Jobbik-szavazók közel fele (47 százalék) kerülte a válaszadást. A Momentum támogatóinak körében a legmagasabb (37 százalék) volt az egyik politikus alkalmasságában sem bízók aránya, bár Donáth Anna, a párt korábbi elnöke, akit Soproni Tamás terézvárosi polgármester a Momentum arcának, agyának és lelkének nevezett, nem volt a választható opciók között.
A megkérdezetteknek Jakab Péter, Márki-Zay Péter, Kunhalmi Ágnes, Toroczkai László, Karácsony Gergely, Dobrev Klára, Ungár Péter, Gyöngyösi Márton és Gelencsér Ferenc közül kellett kiválasztaniuk azt a politikust, akit a legalkalmasabbnak gondolnak a gazdasági válság kezelésére.
Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2022. szeptember 29. és október 9. között vette fel közösségimédia-alapú kérdőív segítségével. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, életkor és régió tekintetében.
A teljes magyar weben és a közösségi médiában történő adatfelvétel lekérdező szoftverrel, önkitöltős online kérdőíven keresztül (CAWI) történt. Súlyozás során a különböző internet- és Facebook-felhasználási szokások kontrollálásra kerülnek, kiegészítve ezzel a reprezentativitást biztosító súlyozási eljárásokat. A 1800 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében legfeljebb ±2,3 százalékpont.