Az Országgyűlés keddi ülésének napirend előtti felszólalásai során az inflációról, a kormány gazdasági rendszeréről, a rezsihelyzetről, az egészségügyről és Orbán Viktor megértéséről is vitáztak a képviselők.
Bakos Bernadett azzal kezdte a napirend előtti felszólalások sorát, hogy a kormány is beismeri, Magyarországon válság van, „az infláció elszabadult, az élelmiszer- és az energiaárak az egekben vannak”. Az LMP meglátása szerint nem történt semmi olyan, amire az elmúlt tizenkét évben ne lehetett volna felkészülni.
A zöldpárt politikusa úgy látja, hogy Európában Magyarországot érinti legsúlyosabban a krízis, „mert a kormány az elmúlt tizenkét évben nem megvédte, hanem még jobban kiszolgáltatta hazánkat a válságnak”. A képviselő hangsúlyozta, hogy a kormány a külföldi multiknak biztosított kedvező adózási környezetet, a német összeszerelő-üzemek után akkumulátor-nagyhatalommá tennék hazánkat, „fittyet hányva” a gyárak térségében élő emberekre.
Bakos Bernadett szerint ez a gazdasági modell összeomlott, és megjegyezte: „az önállóságára oly büszke Fidesz” azzal magyarázza a pedagógusbér-emelés elmaradását, hogy nem kapnak rá uniós forrásokat.
Ha majd csomagolnak az autó- és akkumulátorgyárak, akkor itt maradunk rossz oktatással, rossz egészségügyi és szociális ellátással, az ivóvizünk elfogyhat, a természetet tönkretettük – festett borús jövőképet az ellenzéki képviselő, kiemelve, hogy Magyarországnak olyan politikára van szüksége, ami az embereket és a környezetet a profitérdekek elé helyezi.
Koncz Zsófia válaszában leszögezte: a magyar kormány mindent megtesz azért, hogy az embereket a legkevésbé érintse a válság, ehhez a nemzeti érdeket a nemzetközi fórumokon is képviselni kell.
Az államtitkár a legnagyobb eredményeik közé sorolta az egymillió munkahely létrehozását, valamint a foglalkoztatottsági adatokat, erre szerinte büszkének kell lenni, főleg a 2010 előtti időszak tükrében. Koncz Zsófia arra is emlékeztetett, hogy ma már magasabb a minimálbér, mint a baloldali kormányok idején az átlagbér volt, az LMP ilyen szövetségeseket talált magának.
A kormánypárti politikus megemlítette az LMP zöldkonzultációjából a paksi bővítés leállítására vonatkozó kérdést is, és kiemelte, hogy az atomerőmű kulcsfontosságú a magyar energiaellátásban és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében.
Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője napirend előtti felszólalásában arról beszélt, hogy a kormány szereti magát szabadságharcosnak nevezni, és azt állítja, szeretne egy független és szuverén Magyarországot. A Mi Hazánk is ilyen országot és helyes energiapolitikát szeretne.
Az ellenzéki párt azonban úgy véli, hogy a kormánynak csak jó a kommunikációja, de a tettei mást mutatnak. Kifejtette, hogy a kormány nem jól védekezik a migráció ellen, illetve az energiapolitikával kapcsolatban is mást mond, mint amit tesz. A frakcióvezető azt mondta, hogy a kormány átverte a magyar választókat, majd arról beszélt, hogy az elmúlt tizenkét évben a rezsicsökkentett árnál is olcsóbban lehetett volna az áramot és a gázt adni, de nem fejlesztették az ehhez szükséges rendszereket, hálózatokat. Toroczkai László arra kérdezett rá, hogy ha az ország megkapja az uniós forrásokat, tervez-e a kormány rendszerfejlesztést, hálózatbővítést.
Rétvári Bence miniszterhelyettes, államtitkár hangsúlyozta, hogy a kormánynak a tettek terén is a szuverenitás a célja, ebből erednek az uniós konfliktusok, és ezért támadja őket a baloldal, amely több millió dollárt kapott azért, hogy ne a magyarok érdekeit képviselje. Az államtitkár kifejtette: azért vannak a nemzeti konzultációk, mert szeretnének minden fontos kérdésben egyeztetni a magyarokkal. Arról is beszélt, hogy Magyarország elsőként védte meg a határt a migrációtól, akárhányan is támadták emiatt. A kormány ezt képviseli a gazdasági függetlenség ügyében is, majd több példát is felsorolt arra, hogy külföldön drágább a villamos energia és a gáz, mint Budapesten.
Rétvári Bence szerint így nem nevezhető hibásnak a kormány gazdaságpolitikája, csökkentették az adókat, emelték a minimálbért, a rezsit alacsony szinten tartották.
Mondjon még egy olyan országot, amelynek jobban sikerült!
– szegezte az államtitkár Toroczkai Lászlónak. Azt is megjegyezte: a szankciókkal magát sodorta nehéz helyzetbe Európa.
Mellár Tamás szerint a magyar gazdaság hosszan tartó, mély válságban van, ami súlyosabb, mint 2008-ban. A Párbeszéd képviselője több válságos területet lát: adósságválság, tartósan magas infláció, a forint árfolyama, szociális válság, valamint az oktatási rendszer válsága.
Ezeket a problémákat az Orbán-kormány nem tudja kezelni, mert éppen ő hozta őket létre
– jelentette ki az ellenzéki képviselő, hozzátéve: a Fidesz-kormány olyan gazdasági rendszert hozott létre, amely nem produktív, csak többletforrásokkal tud működni, a rendszer nem hatékony, és alacsony a nemzetközi versenyképessége is.
Mellár Tamás ellenzéki kerekasztal létrehozását szorgalmazta, amely többek között a válságból való kilábalás programján dolgozhatna.
Válaszában Tállai András úgy fogalmazott, hogy
felszólalásában válságot vizionált az országban, a valóság egészen más. Ön inkább a vágyait mondta el, az összellenzéki politikai vágyakat, hogy legyen már válság, omoljon már össze az ország, »hadd jöjjünk már kormányozni«, ez az irány nem való a parlamentbe.
Az államtitkár azzal egyetért, hogy az ország összefogására van szükség, de leszögezte: ehhez legalább olyan ellenzékre lenne szükség, amely elmondja a valóságot, és alternatívákat ad a kormánynak, „ön egyetlen javaslatot sem mondott el, hogy egyébként mit kellene ennek a kormánynak máshogy csinálnia”.
Tállai András végül hangsúlyozta, hogy Magyarország nincs válságban, de küzd azért, hogy megoldja a nehézségeket.
Lukács László György, a Jobbik frakcióvezetője napirend előtti felszólalásában arról beszélt: sokan gondolhatják, hogy „fura országban élünk”, a kormány a szankciókat kritizálja, miközben Orbán Viktor minden szankciót megszavazott, agrárország lennénk, de az élelmiszerárak nőnek, illetve a Belügyminisztérium irányítja az egészségügyet. Ezután a kormány megszellőztetett egészségügyireform-javaslatát kritizálta.
A politikus hangsúlyozta: a Jobbik következetes álláspontja az, hogy csak robusztus, erős állami egészségüggyel lehet sikeres a magyar egészségügy. A megismert tervet kritizálta, szerinte megint államosítás és központosítás fog következni, amely eléri a háziorvosokat, az önkormányzatokat és a laborszolgáltatást is. Lukács László György arról beszélt, hogy az önkormányzatok jó gazdái tudnak lenni a szakrendelőknek, az a koncepció pedig, hogy egy megyére egy kórház jut, ahhoz fog vezetni, hogy a vidéki kis kórházak ki fognak ürülni, veszíteni fognak az ellátási képességükből.
A jobbikos politikus azt is kijelentette: a kormány megint úgy akar reformokat, hogy sem a szakma, sem a választók támogatását nem kapta meg ehhez. Felszólalása végén Lukács László György megjegyezte: úgy néz ki, mégis önálló egészségügyi minisztériumra lett volna szükség.
Rétvári Bence miniszterhelyettes, államtitkár szerint sok minden eszükbe juthat a Jobbikról, de az nem a következetesség. Ezután arról beszélt, hogy mit tett akkor Lukács László György, amikor még nem volt képviselő. A szemére vetette, hogy orvosokat szállított külföldre dolgozni, és korábban azt nyilatkozta, hogy fél év alatt 62 orvost vitt el dolgozni Írországba.
Ön mennyiben javította a magyar ellátás színvonalát? (…) Ez lenne a hitelesség és a következetes álláspont?
– kérdezte Rétvári Bence a jobbikos politikustól.
Az államtitkár szerint valójában az ellenzéktől kell félteni a vidéki kórházakat, mert ők beszéltek bezárásokról, illetve a baloldalhoz tapadnak a kórházbezárások. 2010 óta azonban 91 vidéki kórház felújításához teremtette meg a lehetőséget a kormány, továbbá 23 rendelő, 34 mentőállomás épült, 2010 előtt bruttó 129 ezer forint volt, most bruttó 619 ezer egy kezdő orvos bére.
Rétvári Bence kiemelte, hogy a béremelések folytatódni fognak, miközben a baloldal a külföldi munkavállalást és a fizetős egészségügyet kínálta a magyar embereknek.
Tóth Endre úgy látja, hogy Orbán Viktor 2009-es szentpétervári látogatása után eltűnt az a liberális politikus, aki a szovjet csapatok kivonását követelte, és eltűnt az a konzervatív politikus is, aki a grúziai háborút elítélte.
A Gazprom és a Roszatom legvidámabb barakkja lettünk
– fogalmazott a Momentum politikusa, megemlítve Kínát is, „ennyit a fideszes antikommunizmusról”.
Tóth Endre szerint 2010 után a Fidesz 180 fokos fordulatot vett a külpolitikában, amivel becsapták a konzervatív szavazótábort, ennek egyik jele a budai választókerületek elvesztése. Az ellenzéki képviselő a legsúlyosabb problémának azt nevezte, hogy a keleti nyitás nem maradt a gazdasági pragmatizmus szintjén, „politikai függésbe taszították az országot”, mert akinek kritikus infrastruktúrát és atomerőművet építenek, az zsarolhatóvá válik.
A momentumos képviselő hozzátette azt is, hogy a kormány belülről fúrta az európai egységet, ami történelmi bűn, a keleti diktatúrák ideje nem jött el, „a keleti nyitás teljes morális és politikai kudarc”.
Menczer Tamás válaszában világossá tette, hogy a kormány a béke pártján áll, azt mondja, hogy a háborúnak el sem szabadott volna kezdődnie, kiállnak Ukrajna területi integritása mellett, ugyanakkor azt is elmondják, hogy az a szankciós politika, amivel Brüsszel reagált a háborúra, rendkívül káros.
Ön nem érti azt, hogy Orbán Viktor mit és miért csinál, ez túlzottan nem lep meg. Orbán Viktor mindig a magyar érdeket képviseli, ez a Momentumra rövid pártélete során soha nem volt jellemző. Ezért nem érti ön a magyar miniszterelnököt
– szúrt oda az államtitkár Tóth Endrének.
Menczer Tamás megjegyezte, hogy a Momentum képviselője a keleti nyitást sem érti, amire azért volt szükség, mert a világ globális beruházási aránya a keleti tőke irányába tolódott el. Kitért arra is, hogy Tóth Endre a paksi beruházás kritizálásával a magyar energiabiztonságot támadja, ráadásul a Momentum szankciópárti, és eltörölnék a rezsicsökkentést.
„Ön kioktatja a kormányt abból, hogy kik a szövetségesei, önök a határon túli magyarokat is elárulták” – közölte hozzászólása végén az államtitkár.
Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője napirend előtti felszólalásában arról beszélt: hónapok óta látható, hogy kicsúszott a kormány kezéből az irányítás, de ha valamilyen logikát kell keresni a kormányzati politikában, akkor az is látható, hogy „mindig az agresszor Putyin kottájából játszanak”. Az MSZP-s politikus megemlítette, hogy a kormány még mindig akadályozza a finn és a svéd NATO-csatlakozást, pedig ideje lenne, ha „Putyin ágyékából kihúznák a fejüket”, és hagyják abba az ostoba, cinikus hozzáállást.
Tóth Bertalan azt is kifejtette, hogy a kormány keveri a gázfüggőséget a Gazprom-függőséggel, pedig a Gazprom nélkül is meg lehetne szüntetni a gázfüggőséget. Az MSZP-s politikus továbbá arról is beszélt, hogy a kormány összekeveri az államkincstárt a malacpersellyel, miközben arra lenne szükség, hogy legyen állami gondoskodás, gyógyító egészségügy, és az államkincstár ne Mészáros Lőrinc vagy Orbán Viktor házi pénztára legyen. Tóth Bertalan szerint a kormány folyamatosan összekeveri a fontos és nem fontos dolgokat, például megemelik Matolcsy György fizetését, miközben rendezhetnék helyette a tanárok bérét.
Az MSZP-politikus azt is kiemelte, hogy Orbán Viktor hazudott, mert a költségvetésben ott a pénz a pedagógusok béremelésére.
Fürjes Balázs államtitkár válaszában kiemelte, hogy a háború kitörésekor a kormány világosan leszögezte Magyarország álláspontját: vagyis független, szuverén, erős Ukrajnában érdekelt. Elítélték az orosz agressziót a parlamentben is, és minden NATO-, illetve tagállami kötelezettségnek eleget tesznek. A gazdasági helyzetet a háború és a béke kérdése, az uniós szankciók, a Magyarországnak járó uniós források befolyásolják.
Az államtitkár hangsúlyozta: Magyarországnak egyértelműen a béke az érdeke, az ellenzék azonban háborúpárti, belesodornák Magyarországot a háborúba; amióta kitört a háború, egyetlenegy hozzászólás nem hangzott el az ellenzéki képviselők részéről, hogy a béke pártján állnának, és azt követelnék, hogy induljanak el a béketárgyalások. Fürjes Balázs szerint az ellenzék a szankciók pártján áll.
„Jöjjenek végre le erről a pályáról” – fogalmazott, illetve azt mondta: fejezzék be azt, hogy Magyarország és a jogszerű uniós források ellen dolgoznak Brüsszelben. Fürjes Balázs hozzátette: az ellenzék feladta a függetlenségét, és külföldről finanszírozza magát.
Kálmán Olga szerint fantasztikus dolog történt, a kormány kifizeti a lakosság, valamint a kis- és középvállalkozások decemberi rezsiszámláját, „ez egy nagyon jó dolog, de egyetlen bökkenő van, hogy Németországban történik”. Eközben a magyar kormány „hétszeres gázárat akaszt a magyarok nyakába, kinek mit intézett a kormánya”.
A DK képviselője hangsúlyozta, hogy az árnyékkormány rezsimentő alapot hozott létre, ehhez bárki adakozhat, majd tippeket is adott a kormánypárti képviselőknek, hogy milyen tételeket utalhatnának az alapba, többek között ide sorolta a Vodafone megvásárlására, az Országház belső felújítására, a nemzeti konzultációra vagy a „gusztustalan bombás plakátokra” szánt összeget. Kálmán Olga szerint majdnem ezer milliárd forintnyi tételt említett.
Önök miatt van rezsiválság Magyarországon
– jelentette ki az árnyékkormány szóvivője.
Koncz Zsófia azzal kezdte válaszát, hogy
van egy nagyon kedves, diszkért bája annak, ha önök a rezsivédelemről beszélnek, ilyenkor valóban egyenes beszédre van szükség, 2010 előtt tizenötször emelték az energiaárakat.
Az államtitkár ismertette, hogy Európán belül Magyarországon a legnagyobb a rezsitámogatás mértéke, támogatják a családokat és a kkv-kat is, benzinárstop van, tárgyalnak az önkormányzatokkal, és az is fontos, hogy nemzeti kézben vannak a földgáztározók, amiket vissza kellett vásárolni.
Koncz Zsófia arra kérte Kálmán Olgát, hogy Brüsszelben és más nemzetközi fórumokon is a nemzeti érdeket szolgálja.
Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője Megbecsüljük az időseket címmel napirend előtti felszólalásában arról beszélt, hogy mély és elhúzódó válságra kell felkészülnie Európának, folyamatos küzdelmek és háborúk jellemzik a világot, de ebben a zűrzavaros, változó világban is látni kell, hogy mi a fontos: az idősek megbecsülése és támogatása. Simicskó István óriási dolognak nevezte, hogy a kedvezőtlen környezetben a kormány visszaadta a nyugdíjasoknak a 13. havi nyugdíjat, a baloldal viszont semmit sem támogatott. A KDNP frakcióvezetője emlékeztetett rá, hogy még ebben a hónapban érkezik a megemelt nyugdíj. Kijelentette: fontos, hogy még ilyen válságban is számíthatnak a nyugdíjasok a kormányra.
Tállai András államtitkár elmondta: november 11-én kezdődik meg a negyedik nyugdíjemelés, a kormány így teljesíti a 2010-ben tett vállalását, ígéretét, hogy megtartja a nyugdíjak értékét.
Halász János felszólalásában arról beszélt, hogy a brüsszeli szankciók miatt energiaválság van, ezért emelkedik az infláció is, de a kormány védi a családokat, valamint az időseket az áremelkedéstől, megvédik a vállalkozásokat is, ezért döntöttek a kamatstop kiterjesztéséről, a Széchenyi Kártya Program folytatásáról, adócsökkentésekről és gyármentő programról. A kormánypárti politikus megjegyezte: az ellenzék nem támogatja a rezsicsökkentést, a „dollárbaloldal” a szankciók mellett áll.
Fónagy János államtitkár válaszában leszögezte, hogy amióta nemzeti kormány van, minden válságból erősebben jöttek ki, mint ahogy belementek, szándékaik szerint így lesz most is. A pandémia következtében az önellátás irányába, most elsősorban az energiahatékonyság irányába mozdulhatnak el.
(Borítókép: Az Országgyűlés plenáris ülése 2022. május 24-én. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)