Habár a büntető törvénykönyv (Btk.) nem sarkalatos törvény, mégis ez az egyik legnagyobb horderejű jogi norma – jelentette ki egy budapesti konferencián Varga Judit igazságügyi miniszter.
A magyar Btk. 10 éve – Európai kihívások, közép-európai válaszok a 21. század bűnügyi tudományában című kétnapos nemzetközi konferencián szólalt fel kedden Varga Judit igazságügyi miniszter. A konferenciát a Kúria és a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet szervezte.
A tárcavezető angol nyelvű beszédében azt mondta: a büntető törvénykönyv tíz évvel ezelőtti megalkotása szervesen illeszkedett abba a jogalkotási folyamatba, amely az Alaptörvény elfogadását követően a sarkalatos és a kódexjellegű törvényeken át a magyar jogrendszer legfontosabb elemeinek felülvizsgálatát célozta.
Az igazságügyi miniszter felidézte, hogy az Országgyűlés tíz éve, 2012-ben fogadta el Magyarország negyedik büntető törvénykönyvét. Az első az 1878. évi V. törvény, a Csemegi-kódex volt, amelynek különös része 1962-ig hatályban maradt. Az ezt követő 1961. évi V. törvény 1962-ben lépett hatályba. 1979-ben váltotta fel az 1978. évi IV. törvény.
A 2013 nyarán hatályba lépett legújabb Btk. Varga Judit szerint a nemzeti együttműködés programja megvalósításának, a magyar jogrendszer megújításának egyik kiemelten fontos állomása volt.