A legfőbbügyész-helyettes első interjújában az igazságszolgáltatás jelenlegi helyzetéről, az ügyészség, a nyomozó hatóságok és a bíróság viszonyáról, az ügyészségnek a nyilvánosság előtti megjelenéséről és a korrupció elleni fellépésről ejtett szót.
Ibolya Tibor 1994 óta tagja az ügyészségnek, 2012-től pedig tíz éven át vezette a Fővárosi Főügyészséget. A szervezetben szerzett sokszínű tapasztalatát idén júliustól a legfőbb ügyész büntetőjogi helyetteseként állítja az ügyészség szolgálatába.
A mai gyorsan változó környezethez kell alkalmazkodnia az ügyészségnek is. A modern jogállami igazságszolgáltatás egyik legnagyobb kihívása az úgynevezett „nagy ügyek” kiemelése. Az adott ügy szereplői, a tényállás bonyolultsága, a kárérték és a bizonyításnak a módja tehet naggyá egy ügyet, amelyekből egyre több kerül bele a rendszerbe. A Quaestor-ügyben a digitálisan átadott bizonyítási anyag körülbelül 4000 DVD-n fér el. Pont ebből kifolyólag a nyomozóhatóságnál és az ügyészségnél a csapatmunka egy ismert jelenség.
A legfőbb ügyész büntetőjogi helyettese irányítja az ügyészség büntetőtevékenységét. Gyakorlatilag minden, ami a büntetőjoggal összefüggő, az én alárendeltségemben van
– jegyezte meg Ibolya Tibor, aki a mostani munkakörében nem elméleti kihívásokat lát, hanem gyakorlati feladatokat, és ezt tartja a legnagyobb különbségnek elődje, Belovics Ervin és a saját megközelítése között.
Az ügyészség nem lehet megelégedve egy beérkezett akta feldolgozásával, hiszen az csak a tevékenységük alapja. Fontosabb, hogy a nagy képet is figyeljék, ahhoz pedig proaktivitásra van szükség. A nyomozásfelügyeleti tevékenység legfontosabb vetülete a nyomozati munka szellemi segítése közös megbeszélésekkel. Ez sok esetben bizonyult hasznosnak a döglött ügyek újraélesítésekor.
Az objektív igazságra kell törekednünk, ami majdnem lehetetlen. Természetes dolog, ha egy elsőfokú bíróság máshogyan ítél meg egy esetet, mint a másodfokú bíróság. A jogalkalmazás, az nem kétszer kettő. Az igazságszolgáltatási tevékenység egyre bonyolultabbá válik, de működik
– hangsúlyozta Ibolya Tibor.
Régebben úgy szólt a mondás, hogy az ügyészek és a bírók egy csónakban eveznek, mert közös érdekeik vannak, és ennek megfelelően kell tevékenykedniük. A legfőbb ügyész helyettese szerint ez a nézet modern jogállami keretek között ma már elfogadhatatlan. Minden, igazságszolgáltatásban részt vevő szervezet a saját szempontjai és törvényi szabályozása alapján működik.
„Az együttműködés akkor lehet jó, ha ezt mindenki elfogadja. A bíróságnak és az ügyésznek el kell fogadniuk egymás szempontjait. Ez nem elvtelen megalkuvást jelent, hanem azt, hogy odafigyelünk a másikra” – magyarázta a legfőbbügyész-helyettes.
Az elmúlt évtizedben gyökeresen megváltozott az ügyészi munkáról szóló kommunikáció, és sokkal pozitívabbá vált. Ma már olyan platformokat is használnak, mint a YouTube vagy a Facebook. Ettől vált 21. századivá az ügyészség kommunikációja, amiben a döntéseik miértjét igyekeznek elmagyarázni érthető módon.
Ibolya Tibor úgy látja, hogy szakmai szempontból nézve kiválóan működik a magyar igazságszolgáltatás. A nagyközönség és a kommentek oldaláról nézve viszont „a bányász béka feneke alatt van” ennek a megítélése.
Ezek a vélemények sosem fognak találkozni, hiszen ma egy olyan világban élünk, ahol mindenki ért mindenhez előzetes ismeretek nélkül is. Erről mondta Lukács Laci, a Tankcsapda frontembere, hogy a világ pusztul, és mindenki posztol
– tette hozzá a legfőbb ügyész büntetőjogi helyettese.
Ibolya Tibor szerint a korrupciós mérték precízen nem mérhető, ami egy alapvető probléma. A korrupció fogalma is országonként eltérő lehet.
Ha azt mondom, hogy a magyarországi korrupció közel áll a régiós átlaghoz, az állhat legközelebb az igazsághoz. Nincs egzakt fogalmi meghatározása a korrupciónak. A Központi Nyomozó Főügyészség komoly korrupciós ügyekben tevékenykedik. Igazán nagy probléma nincsen a korrupcióval Magyarországon
– zárta gondolatait a legfőbbügyész-helyettes.