Tíz magyar településen magas a víz arzéntartalma, Bács-Kiskun megye egy településén pedig a peszticid volt határérték feletti. Ugyanakkor Vargha Márta, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) vízhigiénés szakértője szerdán azt nyilatkozta, hogy a sajtóhírekkel ellentétben jó a csapvíz minősége Magyarországon.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) friss jelentése szerint tíz magyar településen magas a víz arzéntartalma. Bács-Kiskun megye egy településén pedig peszticid jelenlétét észlelték.
A 2021-ben vizsgált 58 ezer vízminta eredménye alapján a legtöbb vízminőségi jellemző a vizsgálatok 99-100 százalékában megfelelő eredményt adott. A nehézfémek (réz, szelén, antimon, kadmium) esetében csupán egy-egy nem megfelelő eredmény született. Az elmúlt évhez hasonlóan idén is Bács-Kiskun megye egy településén mutatták ki a határérték feletti peszticidtartalmat a szolgáltatott vízben.
A peszticid olyan növényvédő szerek származéka, amely a felszíni vagy felszín alatti vízforrásba bemosódva jut a nyersvízbe.
A Portfólió azt írja: a geológiai eredetű szennyezők közül az arzén, a bór vagy fluorid tíz településen volt határérték felett. A következő településeken volt probléma a bevizsgált vízzel:
Magyarországon a lakosság 99 százaléka számára érhető el a közüzemi vízellátás. Bács-Kiskun megyében a legalacsonyabb a közműves ivóvízhálózatra kötött lakások aránya (84,1 százalék, ami egy százalékpontos javulás 2020-hoz képest). Ám ezzel szemben csaknem 100 százalékos az ellátottság Budapesten és további 10 megyében.
Vargha Márta, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) vízhigiénés szakértője szerdán a közmédiának nyilatkozva kijelentette:
Magyarországon a sajtóhírekkel ellentétben jó a csapvíz minősége.
A szakértő elmondta azt is, hogy a tavalyi vizsgálatok is megerősítették, hogy Magyarország legtöbb településén immár évek óta kiváló minőségű és biztonságosan fogyasztható az ivóvíz.
Emlékeztetett arra, hogy korábban több száz településen okozott problémát az ivóvíz arzéntartalma, amely az ivóvízminőség-javító programnak köszönhetően már csak tíz településen haladja meg a határértéket. Mérgező vízről ebben az esetben sem lehet beszélni – hangsúlyozta Vargha Márta, jelezve, hogy az ivóvízben lévő arzén koncentrációja csak több évtizedes fogyasztás után okozhat egészségi problémákat, növelheti egyes rákos megbetegedések kockázatát.
Az ólom nem teljes településekre kiterjedő problémát jelent, hanem egy-egy – főként a nagyobb városok belső városmagjaiban, a második világháború előtt épült – ház lehet érintett, ahol ólomból készültek a vízvezetékcsövek. A rekonstrukcióknak és a csőcseréknek köszönhetően ezen épületeknek a száma is folyamatosan csökken
– fogalmazott az MTI szerint.
(Borítókép: Branstetter Sándor / MTI)