Nagy nevekből álló kihívói csapattal kell megmérkőznie a Budapesti Ügyvédi Kamara négy éve megválasztott elnökének, Tóth M. Gábornak a szervezet idei, megismételt választói közgyűlésén. Horváth Lóránt, aki maga is kötődött politikaközeli szervezethez, maga mögött tudhatja Bárándy Pétert, a Medgyessy-kormány igazságügy-miniszterét, Zamecsnik Pétert, aki ügyészként kezdte pályafutását, majd váltott, és ma a legsikeresebb büntetőjogászok egyike, vagy az Eötvös-díjjal kitüntetett Kománovics Ibolyát, aki szintén az egyik alapítója volt a Bárándy és Társai Ügyvédi Irodának.

Az idei kampány éles versengést és a kihívó kampányvideóiban erős mondatokat is hozott. Korábban nem volt arra példa, hogy volt első vonalas politikus szeretett volna újra tisztséget viselni az apolitikus kamarában. A két jelölt rövid portréján keresztül mutatjuk be a versengést. 

A regnáló elnök, Tóth M. Gábor

A 49 éves, kétgyermekes ügyvéd többgenerációs jogászcsaládból származik, a Magyar Jogász Egylet – ahol elnökségi tag – honlapján elérhető önéletrajza szerint summa cum laude végzett az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. Ahogy a HVG-ben olvasható, még joghallgatóként nyerte meg az évtizedes kihagyás után megrendezett perbeszédverseny ügyészi kategóriáját, ami után az egyik zsűritag, Bánáti János ügyvédjelöltnek hívta őt a saját irodájába. 2000 óta ügyvéd, 2010 óta a saját nevét viselő ügyvédi irodát irányítja. 

1997 márciusában alapítója volt az Accursius Jogász Egyletnek, amelynek keretében megjelentették a Collega című szakmai folyóiratot, amelynek alapító-főszerkesztője volt. PhD-s óraadó tanárként tanított az ELTE ÁJK Büntetőjogi Tanszékén nyolc éven keresztül, majd az utóbbi években ismét. 2006 óta tagja a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökségének és a Magyar Ügyvédi Kamara Teljes Ülésének, 2014 óta ez utóbbi szervezet elnökségének is, 2018 novembere óta a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke. 2013-ban megkapta a kamara legmagasabb kitüntetését, az Eötvös-díjat, 2017-ben a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetést. Ügyvédként elsősorban büntetőügyekben lát el rendszeresen védelmet és sértetti képviseletet. Saját bevallása szerint minden évben van három-öt olyan ügy, amit jószolgálati alapon lát el. Jelenlegi legismertebb ügyei: a Hableány sétahajó 2019-es dunai katasztrófájához kötődő eljárásban ő védi a Viking szállodahajó kapitányát, és képviseli a tragikus, halálos siklóernyős baleset sértettjét. 

Tóth M. Gábor a 2018-as választáson nagy támogatással lett a Budapesti Ügyvédi Kamara Elnöke. Akkor is csaknem 130 posztról döntöttek a fővárosi ügyvédek, a választást, az új vezetői stáb hivatalba lépését a szakma és a sajtó is generációváltásként értékelte, hiszen a vezetőség jelentős része negyvenes éveiben járó ügyvéd lett. Ennél talán fontosabb volt, hogy véget ért egy olyan időszak, amelyet leginkább a korábbi elnök és főtitkár sokszor a hatóságig érő vitája jellemzett. Azt még az elnök jelenlegi kihívói sem állítják, hogy az elmúlt négy év nem a megbékélés korszaka lenne a Szalay utcában. Tóth M. Gábor interneten elérhető elnöki beszámolójában is úgy fogalmaz:

Mindannyian megértettük, hogy vannak olyan fundamentális és összügyvédi célok, érdekek, melyekkel kapcsolatban nem lehet helye széthúzásnak. Ha jól belegondolunk, egy tizenkétezres város heterogenitásával rendelkezünk magunk is. Ezerféle, így együtt színesen ragyogó ember vagyunk, egyetértünk és vitázunk, de abban egységesek vagyunk, mert egységesnek kell lennünk, hogy a függetlenségünk megőrzése és az ügyfelek érdekeinek képviselete mindenki számára alapvető.

A regnáló elnök választási honlapja szerint az elmúlt négy év ügyvédközéleti szempontból viharos időszak volt, hiszen a „börtönbiznisz” vagy a Pegasus-ügy hullámai néha az ügyvédséget is megkísérelték eláztatni, de nem sikerült berántani az árba.

Megőriztem a fővárosi ügyvédség politikai érintetlenségét. Tudom, hogy amikor a politika akár az ügyvédséget vagy ügyvédi igazságérzetünket bántóakat szól, emberként mindannyian hangosan kiáltanánk fel. Tudom, mert magam is így érzem sokszor. Kamarai vezetőként azonban nem az én véleményem fontos, hanem az egész fővárosi sokszínű ügyvédséget kell képviselnem. Sőt védenem a politikai hullámverésektől. Megtettem, néha saját egyéni meggyőződésemet háttérbe szorítva, mert vallom, hogy az aktivizmus a politikai színtérre tartozó ügyekben az ügyvédség egészének szempontjából nem érdekvédelem, hanem az érdekeinkkel ellentétes magatartás. Tisztában vagyok azzal, hogy néha sokan hangos tiltakozást várnak. Sokan pedig nem. Nem fogom megtenni. Nem az utóbbiak miatt, hanem az előbbiekért is. Nem fogom megtenni, mert a területi kamara vezetőjeként a fővárosi ügyvédség függetlenségére kell vigyáznom. Kampányidőszakon kívül és azalatt is. Vállalom, hogy ezzel sokakban hiányérzet támad, de ők is higgyék el nekem, hogy néha bennem is, és higgyék el nekem azt is, hogy értük is teszem azt, amit teszek

– írta Tóth M. Gábor a választási honlapján. Elnöki tevékenységéről készített beszámolójában külön kitért az ügyvédeket is súlyosan érintő kataszabályozás megváltoztatására is. Úgy fogalmaz, hogy az ügyvédség jelentős hányadának a lába alól úgy rántották ki a szőnyeget, hogy az új törvény nem hagyott időt a felkészülésre, az adóéven belüli tervezésre és a szerződéses viszonyoknak az új helyzethez történő adaptálására. A kivételes eljárásban történt elfogadás és a maximum háromnapos előkészítés semmiféle lehetőséget nem hagyott az országos kamarának – a területieknek meg végképp nem – a jogalkotásba való beleszólásra.

Hozzátette: a BÜK-ben azzal kellett foglalkozniuk, hogyan segítsék a kollégák átállását az új adózási helyzetre, hogy milyen számszaki következményekkel tudják egyik vagy másik adózási formát választani a kata helyett. A gyakorlati tanácsokon túl a kamara azzal tudott leginkább segíteni, hogy szolidaritását fejezte ki tagjai felé, és gesztusokat tett. Így például a kata elhagyására kényszerített kollégák kérelme alapján bejegyzett változások nyilvántartásba vétele esetén nem kellett igazgatási szolgáltatási díjat fizetni.

Az elmúlt négy év legfontosabb eredményei között az elnök visszatekintésében az új alapszabály megalkotását, az új elnökségi ügyrendet, a szolgáltatóiroda szemléletváltozását, a tagnyilvántartás és az ügyvédi igazolványrendszer professzionális informatikai korszerűsítését és a szolidaritási alap létrehozását nevezte meg.

Tóth M. Gábor az eljövendő négy év legfontosabb feladatának azt tartja, hogy a fővárosi ügyvédség gördülékenyen adaptálódjon a teljesen új, elektronikus ingatlan-nyilvántartási eljáráshoz.

A kihívó, Horváth Lóránt 

Az ötvenéves, háromgyermekes családapa vegyésznek készült, de a debreceni egyetemet – saját önéletrajza szerint – végül nem végezte el. Jogi diplomáját a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerezte 2008-ban, majd öt évvel később szerezte meg adójogi szakjogászi képesítését. 

Karrierje első részében ügyvezetői, vezérigazgatói, később jogi igazgatói tisztségeket töltött be több külföldi multinacionális vállalatnál, egyebek mellett Londonban, Delhiben és Stuttgartban. 2014 óta a Budapesti Ügyvédi Kamara tagja, 2019-től európai közösségi jogászként a Bécsi Ügyvédi Kamarának is tagja. Ügyvédi irodája – saját bevallása szerint – ma a költségvetési csalás büntetőjogi védelmének egyik legjelentősebb hazai képviselője.

Horváth Lóránt önéletrajzából – talán véletlenül – hiányzik egy igen jelentős, szintén az interneten elérhető fejezet, egy olyan szakasz, amelyre vélhetően többen emlékeznek. Horváth Lóránt volt ugyanis az Alapítvány a Modern Baloldalért, vagyis az Amőba kuratóriumi elnöke. Az alapítvány eredetileg Gyurcsány Ferenc és tanácsadói körének ötlete volt, célja a szocialisták által nehezebben megszólítható fiatalság mozgósítása, megnyerése. Az alapítványt 2005-ben Gyurcsány Ferenc, Hiller István akkori pártelnök és Lendvai Ildikó frakcióvezető hívta életre. 

Az Amőba gazdasági hátterét a Bázis Holding Zrt. lett volna hivatott biztosítani, a céget harmincmillió forintos alaptőkével hozták létre; de a Magyar Szocialista Párthoz erősen kötődő Népszabadság szerint a szocialista körök és támogató magánszemélyek további több mint százmillióval erősítették meg a vállalkozást. A harmincmillió forintos csomagot 93 millió forintért vette meg a cég kisebbségi részvényese, a programot irányító Horváth Lóránt, aki egyébként már a mozgalom kezdetekor tízmillió forint saját tőkével támogatta az indulást. Végül Horváth is megvált a Bázis Holdingtól, amit akkor azzal indokolt, hogy a szocialista párt és Gyurcsány Ferenc kormányfő is elfordult már az Amőbától. 

Az Index még 2007-ben így írt a Horváth Lóránt által vezetett szervezetről: „A trendi baloldaliságot támogató Amőba-cégek fél éve kaptak 370 millió forintos vérfrissítést. A 2006-os MSZP-kampányban jelentős szerepet játszó Alapítvány a Modern Baloldalért fenntartására szakosodott vállalkozásoknak nyújtott MFB-s hitelek lendületes terjeszkedést sugalltak. A lendület leginkább egy országos klubhálózat kialakításában mutatkozott, az Amőba-cégekhez legalább tíz vidéki és fővárosi Bázis-kocsma, diszkó tartozik. A vendéglátóipari beruházások ellenére az alapítványnak és a Bázis Holding Zrt.-nek az utóbbi hónapokban, úgy tűnik, likviditási gondjai vannak. A vállalkozások vezetője, egyben az Amőba főkurátora, Horváth Lóránt az Index kérdésére el is ismerte, hogy nem a legjobban mennek a dolgok az Amőba körül.”

Horváth Lóránt közéleti irányultságát nemcsak az Amőbában betöltött elkötelezett politikai és gazdasági szerepe mutatja, de az is, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöki posztjára aspiráló csapatában helyettesének azt a Bárándy Pétert kérte fel, aki – többek között ügyvédi közéleti karrierjét is feladva – Medgyessy Péter kormányában igazságügy-miniszterként dolgozott, és Wikipédia-oldala szerint neve felmerült az MSZP köztársaságielnök-jelöltjeként.

Talán nem véletlen, hogy a politikai hátteret enyhítendő a kihívó választási kampányvideójában azt mondta, hogy

a politikát otthon hagyjuk, amikor bejövünk a kamarába […] hiszen a kitűzött céljaink között egyetlen politikai sincsen. Ha valakiről azt gondolják, hogy idehúz vagy odahúz, annak semmi jelentősége nincsen. 

Horváth Lóránt csapata szerint az ügyvédi kamarában az elmúlt négy év a hallgatásról szólt, pedig nekik az igazságszolgáltatási rendszer fajsúlyos szereplőiként az ügyfeleikért is fel kellene emelniük a szavukat. Olyan vezetést kínálnak, amely – talán hasonlóan a Kincses Gyula, a Gyurcsány-kormány volt egészségügyi államtitkára által irányított Magyar Orvosi Kamarához – „rendszeresen hallatja szavát”. 

Fontosnak tartják az ügyvédi nyugdíjbiztosítás megreformálását és az ügyvédi gazdasági társaság létrehozását is. Egységes ügyviteli rendszert ígérnek, oktatási reformot és irodahostingot is bevezetnének. 

A nem csak a szakma által várt szavazás november 11-én lesz. Ha minden jól megy, legkésőbb szombatra kiderül, hogy a budapesti ügyvédek a stabil, kiszámítható kamarai munka folytatására vagy a változásra voksolnak. 

(Borítókép: Index)