A felnőtt lakosság negyedét érintheti a 2-es típusú cukorbetegség és kialakulásának kockázata. A diabéteszeseknél a szív- és érrendszeri betegségek jelentik a leggyakoribb szövődményeket és halálokot, emellett az érintetteknél az idült vesebetegség és egyéb szervi károsodás rizikója is jelentős. A Magyar Diabetes Társaság emiatt a diabétesz világnapja alkalmából kiemelte: a kezelésben újfajta holisztikus szemléletváltás szükséges, hogy az érintettek egyszerre kapjanak kezelést fennálló betegségeiket figyelembe véve.
A diabétesz-világnapot minden évben november 14-én rendezik meg világszerte. Több mint 30 éve került a világnapok sorába, az azóta eltelt évtizedekben pedig a cukorbetegség sajnos valódi népbetegséggé lépett elő: 2021-re elérte az 537 millió főt az anyagcsere-rendellenességben szenvedők száma globálisan, 2030-ra pedig már közel 650 millió diagnosztizált esetet prognosztizálnak. Hazánkban 750 ezer diagnosztizált cukorbeteg van, becslések szerint viszont ugyanennyi ember élhet úgy, hogy nem tud anyagcsere-betegségéről.
Minden felfedezett cukorbeteg árnyékában ott van egy nem felfedezett cukorbeteg a szakemberek szerint
– nyitotta meg Erős Antónia, az Egy Csepp Figyelem Alapítvány alapítója a diabétesz világnapja alkalmából az egészségügyi szereplők részvételével a Magyar Tudományos Akadémián tartott kerekasztal-beszélgetést.
A diabétesz kialakulásához az egészségtelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód nagyban hozzájárul. Megelőzését és kezelését gátolhatja a betegoktatás nehézsége, a diéta sikertelensége, a nem kellő időben történő terápiakezdés, valamint a legmodernebb kezelési lehetőségekhez való elégtelen hozzáférés
– hangzott el a Magyar Diabetes Társaság által szervezett Egészségügyi szereplők stratégiaváltása a cukorbetegek gondozásában: holisztikus kezelési szemlélettel az életkilátások javításáért című kerekasztal-beszélgetésen, ahol egészségügyi szereplők, a kormányzat képviselői, szakmai és civil szervezetek, valamint ipari partnereik egyeztettek a betegség kezelési lehetőségeiről és a társadalomra gyakorolt hatásairól.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy a legfontosabb célkitűzés a prevenció, a betegség megelőzése egészséges életmóddal és rendszeres testmozgás beiktatásával, ugyanakkor egyöntetűen hangsúlyozták a korai diagnózis és a rendszeres vércukormérés fontosságát is, hiszen ez lehetővé teszi a betegség megfelelő terápiáját, így a krónikus szövődmények megelőzését.
A diabétesz ugyanis már jóval azelőtt károsítja a szervezetet, mielőtt felismernék. Az érintettek nem magától a betegségtől szenvednek vagy akár halnak bele, hanem annak súlyos szövődményeitől
– emelte ki Wittmann István, a társaság elnöke. Adataik szerint a 2-es típusú cukorbetegség, a stroke és a koszorúér-betegség előfordulási gyakoriságát két-négyszeresére, a szívelégtelenség rizikóját két-hatszorosára emeli. A magas vérnyomás és a diabétesz az idült vesebetegség kialakulásában is jelentős szerepet játszik.
A Debreceni Egyetem Nephrológiai Tanszékének vezetője, a Magyar Nephrológiai Társaság alelnöke, Balla József elmondta: evidenciaalapú tudományos eredmények alapján döntünk.
Magyarországon 10-15 százalék a vesebetegek aránya, 30 százalékuknál cukorbetegség is előfordul, ebből adódóan ok és okozati tényezők is egyben. A rossz vesefunkciók jelentős romlása vesepótló kezelést, veseátültetést tehet szükségessé. Emellett a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását is magukkal vonzzák
– részletezte a nephrológus.
Füzesi Brigitta, a Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetségének elnöke ezt további adatokkal támasztotta alá: Magyarországon a 15–34 évesek 33 százaléka, 35–64 évesek 61 százaléka, a 65 évnél idősebbek 91 százaléka szenved valamiféle krónikus betegségben. Ez számokban kifejezve 750 ezer diabéteszest, 250 ezer szív- és érrendszeri betegségben szenvedőt jelent. A cukorbetegek majdnem fele, hozzávetőleg 300 ezer ember küzd vesebetegséggel. Van olyan csoport, akik egyszerre mindhárom betegséggel küzdenek, nekik jóval rosszabbak az életkilátásaik.
Wittmann István hozzáfűzte: a cukorbetegséghez és szövődményeihez köthető halálozás sajnos újra növekszik. A betegség a várható élettartamot 5-10 évvel csökkenti.
Járai Zoltán, a Magyar Hypertonia Társaság elnöke kiemelte: a társadalmi edukáció mind a betegek és családtagjaik számára nagy jelentőséggel bír. „Fontos, hogy a lakosság a megelőzés mellett a kockázatot jelentő betegségek figyelembevételével vegyen részt szűrővizsgálatokon és rendszeresen ellenőriztesse vérnyomását”– hangsúlyozta.
„A szív- és érrendszeri szövődmények miatt hal meg a legtöbb cukorbeteg. Azonban ezek a megbetegedések nem elszigetelten alakulnak ki.
Egyre részletesebb tudományos eredmények látnak napvilágot a kardiovaszkuláris, renális és metabolikus betegségekben szerepet játszó szív, vesék, hasnyálmirigy és egyéb szervek közötti interakciókról.
Bár tisztában vagyunk azzal, hogy egy szerv egészséges működése hatással van a többire is, az egyes kórképek mégis sokszor rendszerint önmagukban kerülnek kezelésre. Ezen mindenképp érdemes változtatni, és a beteget teljes egészségben, holisztikusan vizsgálni. Ehhez viszont elengedhetetlen a társszakmák – így például a diabetológusok, nephrológusok, kardiológusok, érgyógyászok és a hypertónia-szakellátás területén dolgozó szakemberek együttműködése. Többek között ezért is vagyunk ma mind itt” – tette hozzá a Magyar Diabetes Társaság elnöke.
„Szerencsére ma már rendelkezésre állnak olyan terápiás lehetőségek, melyek a kardiovaszkuláris és veseszövődményekre vonatkozóan is igazoltan csökkentik a kockázatot, és a vércukorkontrollon túl e társbetegségek kialakulásának rizikóját is csökkentik. Mindezek együttesen lehetővé teszik a diabétesz és a szövődmények kezelési költségeinek csökkentését is” – húzta alá az MDT vezetője.
Nyitrai Zsolt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki biztosa arról beszélt, hogy a manapság már népbetegségnek számító cukorbetegséggel is foglalkoznak.
A mi feladatunk, hogy a legfontosabb témákra felhívjuk a figyelmet, és ezek érdekében kormányzati lépéseket szorgalmazzuk. A cukorbetegséget illetően el kell érnünk, hogy tudatosítsuk a társadalomban, milyen a diabétesszelezzel együtt élni. Azt látjuk, 2016 óta ez jobban beépült a köztudatba
– fejtette ki a miniszterelnöki megbízott, majd részletezte, hogy eddig milyen lépéseket tettek a cukorbetegek életének megkönnyítésére:
– sorolta Nyitrai Zsolt, majd azzal folytatta, hogy a kormány tervei között szerepel diabéteszregiszter létrehozása, amivel a háziorvosok munkáját is megkönnyíthetik. A stratégiai együttműködési megállapodást is szeretnék megújítani a kitűzött célok megvalósulásának felülvizsgálata és a további lépések kijelölése mellett.
Tóth László, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, elsődleges céljuk a megelőzés fontosságára felhívni a lakosság figyelmét. A telemedicina eszközével pedig a rendelői zsúfoltságot kívánták felszámolni.
A rendezvényen a digitális diabéteszgondozás egy fontos mérföldkövéről is szó esett, a magyar telemedicinás rendszerek közül elsőként az EESZT-be ősszel integrált ingyenes online orvosi távfelügyeleti megoldásról a Dcont* eNAPLÓ-ról. A kezelőorvosok ezzel bármikor hozzáférhetnek adott páciensük vércukorszintértékeihez, ráadásul mindezt strukturált formában tölthetik le a rendszerből, ami lehetővé teszi a kereshetőséget, megkönnyíti a feldolgozhatóságot és az elemezhetőséget.
(Borítókép: BSIP / UIG / Getty Images)