Míg korábban sok szülő 500–1000 forint uzsonnapénzzel engedte iskolába a gyerekét, az infláció miatt már túlnyomó többségük inkább csomagol harapnivalót. Az időhiány miatt most a sós és édes péksütemények számítanak slágernek. A Fiatal Családosok Klubjának alapítója, Király Nóra úgy véli, mivel ezek ára is egyre borsosabb, ezért várható, hogy ezekről is hamarosan áttérnek majd a saját készítésű szendvicsekre.
Egy friss kutatásból kiderült, hogy az élelmiszer-drágulás miatt a szülők döntő többsége, 73 százaléka már rákényszerül arra, hogy csomagoljon tízórait gyerekének, korábban 20 százalékuk inkább átlagosan 500–1000 forint zsebpénzt adott gyermekének erre.
Mára odáig jutottunk, hogy ezer forint is kevés erre a célra, ha azt vesszük, hogy egyetlen kész szendvicset sem tudunk megvenni ebből az összegből, nem csoda, hogy a szülők inkább ennek töredékéért maguk készítik el a gyerek útravalóját
– fogalmazott a Fiatal Családosok Klubjának alapítója. A Pek-Snack 1308 főt megkérdező online felmérése szerint a családok 33,3 százaléka küldi ezer forint alatti uzsonnapénzzel iskolába gyerekét. A válaszadók 21 százaléka adott ennél nagyobb, kétezer forintot nem meghaladó zsebpénzt, és mindössze 3,6 százalékuk engedheti meg magának, hogy ennél több pénzzel indítsa útnak gyermekét. A kérdőívet kitöltők 25 százaléka nem mond le arról, hogy boltban vásárolt harapnivalókkal töltse meg az uzsonnásdobozt.
Akik otthon elkészítik, azok nagyrészt szendvicset és gyümölcsöt pakolnak be gyereküknek, tejterméket pedig minden kilencedik készít be, ennél népszerűbb a házi sütemény, amely minden ötödik családban az iskoláskorúak tízóraijának része. A vásárolt termékek között is szerepelnek gyümölcsök, 34,8 százalék a müzliket és zabszeleteket választja, a túlnyomó többség, a válaszadók kétharmada a péksüteményeket részesítette előnyben. Ennek oka nagyrészt az, hogy a szülők még mindig időhiányban szenvednek, ezért egyszerűbb számukra egy kész harapnivalóval ellátni a gyereket – magyarázta Király Nóra, aki szerint ez nem a legjobb irány, ugyanis ezek az élelmiszerek sok egészségtelen adalékanyagot tartalmaznak.
Ezeknek a jelenleg 400-500 forintos átlagárú termékeknek a drágulása is folyamatos, ami szintén az otthoni uzsonnakészítésre való áttérésre készteti majd az embereket
– fűzte hozzá.
A szülők 52,9 százaléka naponta ezer forint alatt költ péksüteményekre, 39,7 százalékuk kétezer forint alatti összeget, ennél többet pedig csupán 7,4 százalékuk fordít erre. Az ezer forintot nem meghaladó költés annak tudható be, hogy a többség (40,5 százalék) sok esetben akciósan, élelmiszerboltból szerzi be ezeket, harmaduk ennél valamivel magasabb árfekvésű látványpékségből, és a termékeket a drágábban forgalmazó kávézókban csak 2 százalékuk vásárolja meg. A Fiatal Családosok Klubjának elnöke elmondta, hogy tapasztalataik szerint is a szülők jobban átgondolják a költéseiket, hisz csak az élelmiszerre fordított havi kiadásuk az infláció miatt harmadával nőtt, ezért kevesebbszer mennek boltba, és keresik a kedvezményes ajánlatokat.
Az éttermi fogyasztásról is nagy arányban le kellett mondaniuk, ételrendelés helyett is inkább otthon főznek, hogy ki tudjanak jönni a havi családi büdzséből
– említette Király Nóra.
A reggeli és az ebéd közötti étkezés abszolút favoritja a kakaós csiga, a fánk, a csokoládés croissant, majd a túrós batyu és a muffin, mivel a magyar iskolások kétharmada édesszájú. A sós péksütemények sorában a pizza, a pogácsa, a sajtos rúd, majd a zsömle és a kifli a legnépszerűbb. A gyerekek háromnegyede hetente többször fogyaszt ízesített péksüteményt, naponta pedig minden harmadik diák eszik ilyet, tíz százalékuk pedig csak havi pár alkalommal – derült ki a felméréséből. A Ficsak alapítója szerint vannak egészségesebb alternatívák erre, de mindenképp szem előtt kell tartani, hogy a gyerek mit részesít előnyben.
Az iskolai menza megreformálásakor észrevették, hogy a gyerekek nem eszik meg a sótlan ételeket
– mondta a sokgyermekes édesanya, és hozzáfűzte: a magas zsír- és cukortartalom, a hozzáadott adalékanyagok éppúgy problémát jelenthetnek.
A közösségi oldalukon közzétettek olyan tízórai- és uzsonnatippeket, amelyeket a szülők otthon, rövid idő alatt egyszerűen elkészíthetnek. „Bolti leveles tésztákból például fél óra alatt egy hétre előre el lehet készíteni a sós vagy édes tízóraikat, ami költségtakarékos megoldás, emellett az sem hátrány, hogy tudjuk, mi került bele” – javasolta a Fiatal Családosok Klubjának vezetője, ezzel együtt kiemelte, hogy szervezetük már megalakulásuk óta próbálja felhívni a szülők figyelmét az egészséges étkezés pozitív élettani hatásaira.
Egészséges Iskolabüfé kampányukat ebből az indíttatásból kezdték meg 2017-ben, miután az időhiány miatt zsebpénzt tízóraira, uzsonnára adó szülők megkeresték őket azzal, hogy a gyerek csokoládéra, csipszre költi az étkezésre szánt pénzt, ezt pedig aggasztónak tartották. Mint korábban megírtuk, létezik egy hivatalos ajánlás az oktatási intézményben bisztróban vagy automatákban árusítható termékek köréről, miszerint a népegészségügyi termékadó hatálya alá eső egészségtelen, koffeintartalmú italok, a sok cukrot vagy sót tartalmazó élelmiszerek iskolákban nem forgalmazhatók.
Iskolákban nem forgalmazhatók:
Király Nóra szerint pontosításra szorul a tiltott termékek köre, például a helyben készíthető melegszendvicsek, hot dog és hamburgerek esetében nehezen határozható meg az elfogadható cukor- vagy sótartalom. A Ficsak ebben az ügyben az ősz elején folytatott érdemi egyeztetést a Kormányhivatal, az OGYÉI és a Magyar Dietetikusok Országos Egyesületének együttes részvételével, a megbeszélésen pedig sikerült pontosítani a termékekre vonatkozó szabályozást, amivel hamarosan kiegészül a termékkínálat kialakítására vonatkozó segédlet. Az sem volt tisztázott, hogy kinek kell ellenőrizni a büfékínálatot, korábban úgy vélték, ez az iskolaigazgató felelőssége, de valójában az iskolaorvosnak van erre jogosultsága. Az anomáliák ellenére az NNK rendszeres felülvizsgálatának adatai azt mutatják, hogy az üzemeltetők egészségesebb élelmiszereket forgalmaznak, és a szabályozásoknak jobban eleget tesznek, mint évekkel korábban.
A Fiatal Családosok Klubja már a kampány elején kiemelte, hogy nem céljuk az iskolai büfék felszámolása, csak az egészségesebb termékek forgalmazásával való kontrolláltabb működtetés elérése. A szervezet ugyanakkor folyamatosan hangsúlyozza, hogy a legideálisabb az lenne, ha a szülők minél nagyobb arányban készítenének uzsonnát a diákoknak, mivel teli gyomorral nem csak jobban tudnak koncentrálni az órákon, kevésbé fogják kívánni a tiltott nassolnivalókat.
A sok nehézség ellenére, amit az energiaválság és az infláció okoz, az örvendetes, hogy a családok már nagyobb arányban küldik a gyereket étellel az iskolába, ami az áremelkedés hatására nagyrészt egészségesebb szendvicsből és gyümölcsből áll, hisz egy alma, körte, sonkás zsömle már jóval olcsóbb, mint egy zacskó csipsz, csokoládé, a csomagolt szendvicsek vagy az ízesített péksütemények
– zárta a Ficsak alapítója. A szervezet ezzel a témával kapcsolatban november 15-én 18–19 óra között egy online előadást tart, amely során Antal Emese dietetikus, szociológus fog tanácsokat adni a szülőknek arról, hogy milyen egészséges ételeket érdemes a gyerekeknek adni tízóraira és uzsonnára, amiket ők is szívesen fogyasztanak majd.
(Borítókép: Florian Gaertner / Photothek / Getty Images)