Az Emmi korábbi helyettes államtitkára szerint lényegében megszűnt az oktatáspolitika Magyarországon.
Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora úgy érzékeli, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ létrehozása egy teljesen torz központosítás eredménye, válaszul a korábbi széttagoltságra. Gloviczki Zoltán nincs arról meggyőződve, hogy a tankerületi vezetők kiválasztásánál tisztán a szakmaiság döntene.
A helyettes államtitkári pozíciójáról történő lemondását tíz évvel ezelőtt azzal indokolta, hogy a köznevelési rendszer átalakításának financiális háttere, amely nem egyszerűen pedagógusbér-emelést jelent, egyelőre nem áll rendelkezésre.
2012–13 óta sem léptünk előre. Pedig lett volna rá alkalom. Tíz év után elmondható, hogy nem nagyon van oktatáspolitika Magyarországon. Nyilván ez tükröződik abban is, hogy továbbra sincs önálló minisztérium
– vont mérleget a Válaszonline-nak adott interjúban a rektor, aki a 2010 utáni néhány évben még nagyon is élénk oktatási érdeklődést tapasztalt, akkoriban ez még elérte a nagypolitika ingerküszöbét. 2012-ben azért mondott le, mert úgy érezte, hogy becsapták a tanárokat. Úgy ítélte meg, az nem működik, hogy rászakad a tanárokra egy új szisztéma, elvárják a minősítést, a több munkát és adminisztrációt, viszont ehhez a magasabb fizetést nem garantálják.
Gloviczki Zoltán szerint a mostani kormányzati sikerpropaganda sok mindent eltakar, az ágazatért felelős miniszterek nem szólnak a bajokról. A magyar oktatásnak igazán jól mutató „mintagazdaságai” vannak: jó gimnáziumok és diákolimpia-eredmények. A szakértő azt gyanítja,
a politikai elit gyerekei nem a borsodi zsákfalvak iskoláiba járnak, de még csak nem is egy átlagos budapesti felső tagozatba. Az elmúlt évek hivatalos nyilatkozataiból, reflexióiból nyilvánvaló, hogy a politikai elit alapvetően a 70-es, 80-as évek iskolai ideáljában él.
A rektor szerint a pedagógusbérek rendezése nem megoldás, hanem csak a feltétel. „Itt nem arról van szó, hogy sokat kell-e keresni egy pedagógusnak, vagy keveset, hanem a helyzet az, hogy konkrétan nem lehet megélni abból a fizetésből, amit a kezdő pedagógus kap” – vont mérleget Gloviczki Zoltán. A kezdő pedagógusfizetés mindenhol – ágazati pótlékkal együtt – nettó 207 480 forint.
A volt helyettes államtitkár a 2020-as NAT kapcsán elmondta, hogy „ezek a tankönyvek viszonylag egyértelmű politikai nyomás alatt születtek, és ugyanebből a gondolatkörből kiindulva kezdték szétcincálni az érettségi rendszert is. „Holott két évvel ezelőtt majdnem sikerült meglépni, hogy egy kifejezetten hozzáértő szakmai kör készítsen egy olyan NAT-ot, amely tényleg a közoktatásra figyel.” Az eredeti alkotók Gloviczki szerint kifejezetten magas színvonalú szakmai munkát végeztek, de sajnos az egy ponton túl már nem előny volt, hanem hátrány.
(Borítókép: Julian Stratenschulte / picture alliance / Getty Images)