Magyarországon a téli időszak végére szinte mindenki D-vitamin-hiányban szenved. Az egységes szakmai konszenzus szerint az októbertől márciusig tartó időszakban szükséges ezt pótolnunk, felnőttek esetében napi 2000 NE elegendő a normál tartomány fenntartásához. Számos jótékony hatása mellett a fertőzések leküzdésében is nagy szerepe van – hívták fel a figyelmet a D-vitamin-konszenzusajánlás elkészítésében közreműködő orvosok az IBSA Pharma Kft. által szervezett sajtókonferencián.
Magyarországon az egyik legtöbb embert érintő egészségkockázat a D-vitamin-hiány, amely a téli időszak végére szinte minden magyart érint, de nyáron is minden második magyar D-vitamin-szintje alacsonyabb az ajánlott értéknél. Több mint tíz éve, elsők között a világon, Magyarországon született olyan D-vitamin-beviteli ajánlás, amely az összes érintett orvosi szakterület hivatalos konszenzusán alapul. „Az egészségügyben durván 250 milliárd forintot lehetne spórolni a D-vitamin-hiánnyal összefüggő betegségek elkerülésével” – ismertette az eseményen az ajánlás közreműködője, Lakatos Péter, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinikájának igazgatóhelyettese.
Ez az ajánlás 2022-ben a negyedik alkalommal frissült a legújabb tudományos eredmények alapján, a munkában kilenc hazai orvostársaság vett részt. Magyarországon az ideális D-vitamin-ellátottság fenntartásához elegendő márciustól októberig a végtagokat, a vállat és az arcot érő direkt napsugárzás – az UV-B sugárzás erősségétől függően napi 15-30 perces időtartamban.
A napvédő készítmények és naptejek gátolják az UV-B sugárzás bejutását a bőrbe, így a D-vitamin-termelést is. A napsugárzás káros hatásainak elkerülésére ugyanakkor nem javasolt ennél több időt fényvédelem nélkül a szabadban tölteni
– emelte ki a sajtókonferencián a szakmai ajánlás másik társszerzője, Valkusz Zsuzsanna habilitált egyetemi docens, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ I. Sz. Belgyógyászati Klinika klinikai főorvosa.
Az októbertől márciusig tartó időszakban ugyanakkor mindenkinek ajánlott D3-vitamin-készítmények fogyasztása. Az ajánlásban a felnőttek számára leírt napi 2000 NE mennyiség élelmiszerből még kiegyensúlyozott táplálkozási szokásokkal sem biztosítható, mivel a szokásos magyarországi étrend alig tartalmaz D-vitamint. Az ezzel reálisan bevihető mennyiség mindössze napi 80 NE.
A D-vitamin valójában nem tankönyvi értelemben vett vitamin, mert a többi vitamintól eltérően az emberi szervezet termeli meg. Ehhez elegendő, ha a bőrt megfelelő mennyiségű UV-B sugárzás éri. Önmagában a napsugárzással D-vitamin-túltermelés nem váltható ki, mert ahogy barnul a bőrünk, a fokozódó pigmenttartalom gátolja a D-vitamin-képzést. A D3-készítmények valójában nem a vitamint, hanem annak szteroidhormon-előanyagát (kolikalciferol) tartalmazzák, illetve létezik még a főként gombákban és növényekben termelődő D2 (ergokalciferol) is, amely azonban rosszabbul hasznosul, így kevésbé alkalmas a D-vitamin pótlására.
Ezeket az elővitaminokat a szervezetünk alakítja többféle D-vitamin-molekulává, amelyek közül a hazai ajánlás az úgynevezett 25OHD-szérum szintjét tartja a vitaminellátottságot legjobban tükröző összetevőnek. Ez a molekula 3 hetes felezési idővel marad fenn a keringési rendszerben, ami azt jelenti, hogy a szervezetünkbe bevitt D3-vitamin-készítmények legfeljebb ennyi ideig segítenek fenntartani a D-vitamin-szintet a téli időszakban. A testben kimutatható 25OHD-szérum-szint úgynevezett normál értéke 75 és 125 nmol/liter közötti. Ez alatt D-vitamin-hiányról beszélhetünk, míg a felső érték felett a többletbevitelnek tudományosan már nincs kimutatható előnye a csontokra, a daganatkockázatok csökkentésére és a szénhidrát-anyagcserére sem.
A D-vitaminnal kapcsolatban számos tévhit él a közvéleményben. Ezek közül az egyik leggyakoribb a vitamin túladagolásával kapcsolatos. A tény azonban az, hogy az ajánlásnál nagyobb mennyiség bevitele csak nagyon hosszú távon okozhat mérhető problémákat a szervezet szabad kalciumszintjében (hiperkalcémia), másrészt az úgynevezett D-vitamin-intoxikáció rendkívül ritka, mert a testünkben működnek azok a mechanizmusok, amelyek a túl sok D-vitamin hatásai ellen alakultak ki.
A D-vitamin rendkívül sokoldalú, minden sejtünkre hatással van, hiányában számos betegség felléphet. A szakértők példaként említették a gyermekkori rachitist (angolkórt) és a osteomalaciát (csontlágyulást).
Magyarországon évente 15-17 ezer ember szenved combnyaktörést, az esetek 90 százalékánál mutatható ki jelentős D-vitamin-hiány
– hangsúlyozta Lakatos Péter. Hozzáfűzte: ezek meglepően gyakran előforduló következmények, mert a magyarországihoz hasonló D-vitamin-ellátottságú területeken a csontlágyulás gyakorisága 25-30 százalékos. És bár tévhitnek minősíthető, hogy a D-vitamin az időskori csontritkulás gyógyszere, az igazolt, hogy a klinikai csontritkulás elleni kezelések leginkább D-vitamin-pótlás mellett hatékonyak. A D-vitaminnak a kalcium felszívódásában van nagy szerepe, a csípőtáji törést szenvedett betegeknél mindkét nyomelemet pótolják.
A túlzásba vitt kalcium a csontok törékenységét, férfiaknál a prosztatarák kialakulását fokozza, ezért is a legtöbb vitamint táplálkozással érdemes bevinnünk, mint említettük, a D-vitamin esetében a téli időszakban a normál ellátottsághoz ez nem lehetséges
– hangsúlyozta. Azzal kapcsolatban, hogy a D-vitamin közismerten zsírban oldódó vitamin, úgy fogalmazott: nincs ehhez szükség plusz zsír bevitelére, a szokásos étrendünk biztosítja az ehhez elegendő mennyiséget.
Az immunrendszerünk sem működhet megfelelően D-vitamin nélkül. Hiányában csökken a fertőzések elleni védekezési képesség. Valkó Zsuzsanna rámutatott:
Megfelelő D-vitamin-ellátottsággal 70-80 százalékkal lehet csökkenteni a felső légúti betegségek gyakoriságát az őszi-téli időszakban
– mutatott rá Valkusz Zsuzsanna. Az Indexnek úgy fogalmazott: tapasztalatai szerint fertőzéseknek leginkább kitett óvodás és kisiskolás korcsoportban a számukra megfelelő mennyiségű D-vitamin-pótlással jelentős mértékben csökkenthető az ilyen típusú megbetegedések gyakorisága.
Bizonyított a D-vitamin gyulladáscsökkentő hatása, és a Covid–19-járvány idején kialakított klinikai eljárások során igazolódott az is, hogy a vírusfertőzéshez társuló, veszélyt jelentő citokinvihar kivédésében milyen fontos szerep jut a D-vitaminnak. Az alacsony 25OHD-szint emellett összefüggésben áll az autoimmun betegségek kialakulásának kockázataival, mint az 1-es típusú diabétesz, a sclerosis multiplex és a rheumatoid arthritis.
Valkusz Zsuzsanna arról is beszélt, hogy az anyagcserében és a hormonháztartásban a D-vitamin szerepet játszik a glükóz feldolgozásában, az inzulinkiválasztásban, és hiánya összefügg az immuneredetű pajzsmirigybetegségekkel.
A konszenzusajánlás ugyancsak megerősíti: tudományos tény, hogy a D-vitamin képes lassítani a daganatok fejlődését, immunmodulánsként működik, és bizonyos ráktípusok esetén gátolja az áttétképződést. Végbélrák esetén több vizsgálat mutatta ki nemcsak a D-vitamin kockázatcsökkentő hatását, de azt is, hogy annak szerepe van a betegségekhez kapcsolódó halálozások csökkentésében.
Szintén fontos területe a D-vitaminnal kapcsolatos kutatásoknak a női termékenység. Számos nőgyógyászati kórképben és a meddőséggel összefüggésben is kimutatható az alacsony D-vitamin-szint káros hatása.
A nők 60 százalékát érintő PCOS-ben a D-vitamin-ellátottság-hiány megszüntetésével a ciklus rendeződik, és a teherbeesés esélye növekszik
− ismertette Lakatos Péter a legfrissebb kutatások eredményét. A szakorvos kitért arra, hogy a D-vitamin pótlása a terhesség idején eleve kiemelt szempont, mert a várandós anyák és a fejlődő gyermek egészsége érdekében is elengedhetetlen a megfelelő D-vitamin-mennyiség.
Az úgynevezett kismamavitaminok általában nem tartalmaznak megfelelő mennyiségű D3-vitamint, ezért a terhesség és a szoptatási időszak során is ajánlott a napi adagolás szerinti vitaminpótlás, az orvos ajánlása alapján.
Míg néhány évtizeddel ezelőtt a csukamájolaj fogyasztására ösztönöztek az orvosok, ma a gyógyszertárakban, drogériákban megvásárolható D3-vitamin-készítmények sokféle változatban, többféle hatóanyag-mennyiséggel készülnek.
Az 50-es években Finnországban csukamájolajat kaptak a gyerekek, naponta 5-6 ezer nemzetközi egység D-vitaminnal, majd ezt az amerikai ajánlások szerint lecsökkentették napi 400-ra, ennek következtében megnőtt a diabéteszes cukorbetegek aránya. Ezt észrevették a finnek, és újra megnövelték a gyerekeknek adott D-vitamin mennyiségét, ennek következtében 80 százalékkal csökkent a diabétesz előfordulása a gyerekeknél
– említette Lakatos Péter. Ezek az eredmények is azt mutatják, hogy egyértelműen van összefüggés a diabétesz és a D-vitamin-hiány között.
A tabletták, lágyzselatin kapszulák, cseppek, folyadékok mellett már olyan innovatív készítmény is elérhető Magyarországon, mint a nyelven olvadó, ízesített lapka, amely nemcsak a kényelmet szolgálja a vitaminpótlásban, de azok számára is lehetővé teszi az adekvát D-vitamin-bevitelt és pontos adagolást, akik nyelési nehézségek, felszívódási problémák, laktózintolerancia vagy az orális gyógyszerszedést megnehezítő betegségek miatt a hagyományos termékek bevételére nem képesek.
A szakértők figyelmeztetnek, hogy a D-vitamin előírásszerű pótlására mindenképpen javasolt megbízható forrásból származó termékeket választani.
Mérések bizonyítják ugyanis, hogy az internetről rendelhető, ellenőrizhetetlen külföldi gyártótól származó készítmények gyakran nem a feltüntetett vitaminmennyiséget tartalmazzák.
A szakértők hozzátették: a formátumtól függetlenül fontos, hogy a D-vitaminból az életkornak és egészségi állapotnak megfelelő dózisokat fogyasszunk. Az idén frissített magyar konszenzusajánlás szerint az októbertől márciusig tartó időszakban az ajánlott napi mennyiség nemzetközi egységben kifejezve: gyermekeknek 6 éves korig 400-500 NE, a biztonságosan bevehető mennyiség 1000 NE; gyermekeknek 6 éves felett 1000 NE, a biztonságosan bevehető mennyiség 2000 NE; felnőtteknek 2000 NE, a biztonságosan bevehető mennyiség 4000 NE; terhesség és szoptatás idején a kismamák számára mindenképpen a napi adagolás ajánlott legfeljebb 4000 NE mennyiségben.
Ezek a mennyiségek elegendők a normális tartomány fenntartásához a D-vitamin-hiány megelőzésére, vagyis rendszeresen, napi gyakorisággal szedett vitamin esetén nem indokolt nagyobb, 3-4000 NE tartalmú D3-készítmény szedése. Ha már kimutatható a vitaminhiány, orvosi ajánlásra szükség lehet telítő dózisra, mely néhány hétig az ajánlásnál jelentősen magasabb adagolást jelent. A felsorolt ajánlási értékeknél több vagy kevesebb D-vitaminra lehet szükség bizonyos egészségi állapotok, betegségek, illetve gyógyszerszedés következményeként is. Erre azonban minden esetben szakorvos hívja fel az érintettek figyelmét.
Amit a koronként eltérő adagolásról érdemes tudni, hogy a gyermekeknél mért D-vitamin-hiány a felnőttekéhez képest kisebb ugyan, de így is jelentős, ezért a napfényben szegény hónapokban számukra is javasolt a D-vitamin rendszeres pótlása
– hangsúlyozták a szakértők. Hozzátették: a szervezet D-vitamin-képzése az életkorral jelentősen csökkenhet, ezért az idősek esetén különösen érdemes figyelmet fordítani a megfelelő mennyiségű D-vitamin bevitelére.
(Borítókép: Valkusz Zsuzsanna és Lakatos Péter. Fotó: Papajcsik Péter / Index)