Az Alkotmánybíróság péntek kora délután közzétett határozatában – elsősorban hatásköri korlátok miatt – elutasította az ellenzéki országgyűlési képviselők által megfogalmazott indítványt, amelyben a nyáron elfogadott katatörvény alkotmányosságát támadták meg – szúrta ki a testület honlapján az Index.
Mint arról korábban beszámoltunk, augusztus 2-án egy egyéni ügyvéd – aki egyébként nem járult hozzá személyes adatainak nyilvánosságra hozatalához – megtámadta A kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvényt, mert elfogadását nem előzte meg társadalmi egyeztetés vagy hatásvizsgálat, a jogalkotó nem biztosított kellő felkészülési időt, a szabályozás pedig súlyosan sérti az emberi méltósághoz való jogot és az érintett vállalkozások alapjogát. Időközben több alkotmányjogi panasz mellett szeptember 21-én befutott ötvenkét ellenzéki országgyűlési képviselő utólagos normakontrollra irányuló indítványa is, amely szeptember 26-án került előadó alkotmánybíróhoz. Mindannyian a katatörvény Alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérték az Alkotmánybíróságtól.
A katatörvény – amelyet a parlament nyár közepén, július 12-én fogadott el, és a köztársasági elnök 18-án írt alá – elrendelte, hogy minden érintett vállalkozásnak nyilatkoznia kell az adóhatóságnak arról, hogy megfelel-e az új feltételeknek, és kisadózó tételes adóalanyként folytatja-e működését. Erre augusztus 1-jétől szeptember 25-ig volt lehetőség. A jogszabály nyomán a mintegy 450 ezer katás adózó jelentős részének szeptembertől másik adózási megoldás után kellett néznie, hiszen
a kata a továbbiakban csak magánszemélyek számára szolgáltató vagy terméket értékesítő főállású egyéni vállalkozók számára lesz elérhető, kivéve a taxisokat, akiknek továbbra is megengedett, hogy ne csak magánszemélyeket szolgáljanak ki.
A szabályozás alapján kikerültek a rendszerből a mellékállásban dolgozó rokkantak és a nevelőszülők mellett a saját tulajdonú ingatlan-bérbeadásból jövedelmet szerzők is. Az sem választhatja a katás adóalanyiságot, aki a bt.-jével választotta a katás adózást, akit adószámtörléssel vagy felfüggesztéssel sújtott az adóhatóság a bejelentés évében vagy a megelőző 12 hónapban.
Az ellenzéki képviselők szerint a katatörvény év közben érdemben szűkítette azon adózók körét, akik a kedvezményes adónem választására jogosultak. Szerintük a támadott jogszabály egy központi adónemet szabályozó törvény, amelynek előkészítése, elfogadása és kihirdetése is az Alaptörvényben foglalt garanciák megsértésével történt, így sérült a jogbiztonság követelménye.
Az indítványozók arra is felhívták az alkotmánybírák figyelmet, hogy
a törvény igazolhatatlan megkülönböztetést tesz a vállalkozási tevékenységet folytató természetes személyek különböző csoportjai között,
továbbá az egyéni vállalkozói nyilvántartásba bejegyzett egyéni vállalkozók és a külön jogszabály szerinti vállalkozói tevékenységet végző természetes személyek (például ügyvédek, szolgáltató állatorvosok, egyéni szabadalmi ügyvivők) között. A hátrányos megkülönböztetéssel a szabályozás egyidejűleg az emberi méltóságát is sérti azoknak, akik nem választhatják a katát.
Az Alkotmánybíróság öttagú tanácsa (az ügy előadó alkotmánybírója Hörcherné Marosi Ildikó) határozatában megállapította, hogy a katatörvény megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények teljesültek.
A határozat indoklása szerint
az Alaptörvény alkotmánybírósági hatáskörökre vonatkozó korlátja nem teszi lehetővé, hogy a testület az alaptörvényi rendelkezéseken kívüli eljárási követelményeket is számonkérjen a törvényalkotón,
mint amilyen például az országgyűlési vita hossza és a kivételes eljárás elrendelésének oka, továbbá az sem áll módjában, hogy a törvény megalkotását és kihirdetését követő folyamatot vizsgálja.
Az Alaptörvény továbbá kizárólag azt teszi lehetővé az Alkotmánybíróság számára – folytatódik az öttagú tanács érvelése –, hogy a központi adónemről szóló törvényt néhány alapjoggal (az élethez és az emberi méltósághoz való jog, a személyes adatok védelméhez való jog, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához való jog, valamint a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogok) összefüggésben vizsgálja felül, és ezek sérelme miatt semmisítse meg.
Igen ám, de a megkülönböztetés tilalma és a jogállamiság nem található meg a felsorolásban, ezért ezzel összefüggésben érdemi alkotmányossági felülvizsgálat nem volt lefolytatható, az emberi méltósághoz való jog sérelme pedig nem azonosítható a diszkriminációval.
Az Alkotmánybíróság arra is rámutatott, hogy nem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy a törvényalkotó által hatályon kívül helyezett jogszabályi rendelkezéseket hatályba léptesse. Az Alkotmánybíróság ezért az utólagos normakontroll-indítványt elutasította.
(Borítókép: Szollár Zsófi / Index)