A kormányfő hangsúlyozta: a szankciós politika egy lépés a háború felé; két ember meghalt Lengyelországban, nekik semmi közük nem volt a háborúhoz. A fizikai és a gazdasági biztonság is hiányzik; a háborúban pedig csak a tűzszünet és béketárgyalás lehet a megoldás.

A magyar polgárok meglátása szerint azért vannak különleges helyzetben, mert a donyecki front messze van Magyarországtól, a magyar–ukrán határ rövid határ, míg a lengyel–ukrán határ hosszú; nem beszélve arról, hogy Kárpátalja az egyetlen ukrán terület, amit nem támadtak az orosz csapatok. Orbán Viktor szerint bár nem látják, vannak hírek arról, hogy titokban folynak amerikai–orosz tárgyalások. A miniszterelnök a szankciós politikáról is beszélt, mint fogalmazott, 

a szankciós politika egy lépés a háború felé,

ezzel ugyanis állást foglal az unió, így lépést tesz a háború irányába. „Még nem lőnek ránk, de közel vagyunk ahhoz, hogy tényleges hadviselő féllé váljunk. Nagyon veszélyes, amit az unió csinál” – fogalmazott, majd hozzátette: a magyarok sosem támogatták a szankciókat, de Magyarország nem engedheti meg magának, hogy mindig vétózzon – ki kell harcolni, hogy a magyar emberekre más szabályok vonatkozzanak.

Ez a kormányfő szerint nem kényelmes helyzet, hiszen huszonhat miniszterelnökkel harcol egyszerre, de „Magyarország nem hagyja magát, el fogja érni, hogyha lesz kilencedik szankciós csomag, az ország mentességet kapjon”.

Igaz, hogy a bajok kívülről jönnek, de ha megdermedsz, tönkremész. Magyarország nem hagyja magát, ebből kell kiindulni 

– fogalmazott a kormányfő, hozzátéve, ez egy szankciós infláció, nem egy gazdasági folyamat állítja elő, politikai döntések idézték elő. Ennek a következménye a magas infláció, az energiaválság.

Háború már volt, szankciók még nem voltak

Orbán Viktor úgy fogalmazott, három válságot kezelt, „a Gyurcsány után megörökölt pénzügyi válságot, a menekültválságot és a koronavírus-válságot”. Megtanulta, hogy két út van a kormány előtt, hogyha bajba kerül: az egyik, hogy kibekkel, a másik, hogy enyhíteni akarja a bajt és annak következményeit, így cselekszik. Sikeresnek nevezte, hogy a járvány után rendbe jött a gazdaság, de jöttek a háború negatív hatásai; és bár a legtöbb európai országot recesszió fenyegeti, Magyarország ki akar maradni. A kormány célja, hogy megőrizze a teljes foglalkoztatottságot, ne essen recesszióba és tudjon pozitív, előremutató lépéseket hozni – itt példaként többek között a családtámogatásokat említette.

Mint mondta, a kormányalakításkor még nem voltak szankciók, így ahhoz a helyzethez igazodott akkor a felállás. Aztán jöttek a szankciók, a magasabb energiaárakhoz pedig alkalmazkodni kell. Ezt előre nem lehetett látni, de már világos: néhány évre biztosan szükség lesz önálló energetikai minisztériumra; a másik legfontosabb feladat a hadiipar fejlesztése, aminek élére Palkovics László állt. A kormányfő az energiaforrásokkal kapcsolatban azt is elmondta, hogy fél évre rendelkezik elegendő tartalékkal az ország, ezt tavasszal kell majd újratölteni, egy világos és egyszerű stratégia mentén pedig meg tudja oldani a jövő téli feltöltést is.

A fociban már sikerült, ami a baloldalnak még nem

Az ellenzék külföldi kampányfinanszírozásáról elmondta, jó okuk van a megdöbbenésre, vizsgálják az esetet, meghallgatják a titkosszolgálatok véleményét. „A magyarok bizalmát kérő politikai pártok egy részét, a baloldali pártokat külföldről fizették – nem is mogyorónyi összegekkel, dollármilliókról van szó” – fogalmazott Orbán Viktor, majd hozzátette: ez nem csak erkölcsileg helytelen, átverték a magyar választókat, olyan nincs, hogy valaki csak ajándékba kapjon pénzt bárkitől, ezért az a kérdés, mit ígérhetett cserébe az ellenzék.

„Aki a zenészt fizeti, az rendeli a nótát. Honnan rendelték meg a nótát, ki fizetett érte, és mit kell teljesíteni?” – tette fel a kérdést, végezetül a sportvilágból hozott fel egy példát, hiszen szerinte a baloldal még nem tanulta meg, hogy a támogatók nevét fel kell tüntetni.

Ha egy futballcsapatra ránézek, látom a szponzort a mezükön, a magyar baloldal ezt még nem sajátította el

– tette hozzá.

Újraindult a Barátság kőolajvezeték, akciótervet fogadott el a kormány

A Védelmi Tanács kedd esti tanácskozása után a szerdai kormányülésen is részletesen értékelték az orosz–ukrán háború legújabb fejleményeit, azt követően, hogy Lengyelországban rakétabecsapódás történt, és szintén rakétatámadás következtében leállt a Barátság olajvezeték. A magyar kormány november 16-án, 8 órakor ült össze a Karmelita kolostorban. Az ülésen – többek között a titkosszolgálatok jelentései alapján – elemzik a kialakult helyzetet Magyarország katonai és energiabiztonsága szempontjából.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a kormányülés után néhány órával, délután 15 órától Kormányinfót tartott, ahol bejelentették: kedden késő délután tájékoztatást kaptak arról, hogy leállt a Barátság kőolajvezeték, de nem maga a vezeték sérült, hanem az az áramellátó, amely a vezeték működtetéséhez szükséges. Gulyás Gergely azt is bejelentette, hogy a kormány turisztikai akciótervet fogadott el. A koronavírus által okozott nehézségek mellett az energiaválság is sújtja a szektort, ezért kormányzati beavatkozás szükséges, miután az ágazat képviselői a kormányhoz fordultak.

Eközben Szijjártó Péter külügyminiszter és Orbán Viktor miniszterelnök Belgrádba utazott a magyar–osztrák–szerb csúcstalálkozóra. A kormányfő hangsúlyozta: „Most egyetlen dologra kell törekedni, a veszély elhárítására, és egyetlen módon lehet a közvetlen veszélyt elhárítani, tűzszünettel; békét akarunk és tűzszünetet.”

Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan figyelemmel kísérjük, pénteki percről percre frissülő hírfolyamunkat itt olvashatja.

(Borítókép: Orbán Viktor kormányfő interjút ad a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban a Kossuth rádió stúdiójában 2021. július 16-án. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)