Az Alkotmánybíróság legutóbbi két teljes ülésének napirendjére került a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó törvénymódosítás, amelyet nemcsak két pedagógus-szakszervezet, hanem az országgyűlési ellenzék is Alaptörvény-ellenesnek tart. Nem osztja véleményüket Varga Judit igazságügyi miniszter, aki szerint a differenciált szabályozás kiemelten vette figyelembe a gyermekek művelődéshez, megfelelő testi és lelki fejlődéséhez való alapjogát.
Miközben egymást érik a pedagógussztrájkok, és több iskolában egyhetes munkabeszüntetést tartottak, az Alkotmánybíróság a héten már másodszor tűzte napirendjére a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó törvény normakontrollját.
A parlament május 24-én fogadta el a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló 2022. évi V. törvényt, amelynek
A változtatások értelmében pedagógussztrájk idején is biztosítani kell a tanulók felügyeletét, lehetőleg az osztályok összevonása nélkül, ahogy nem maradhat el tanóra az érettségi előtt álló osztályokban, más esetben pedig a tanórák felét meg kell tartani, és nem szenvedhet csorbát a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása sem.
A törvénymódosítás azt is kimondja, hogy a munkavégzési kötelezettségének eleget nem tevő munkavállalókkal szemben a munkáltató a kötelezettségszegéstől számított nyolc napon belül meghatározott hátrányos jogkövetkezményeket alkalmazhat.
Három hónappal a sztrájkjogot korlátozó törvénymódosítás előtt látott napvilágot a köznevelési intézményeket érintő egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 36/2022. (II. 11.) Korm.-rendelet, amelynek alkotmányosságát a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete – Schiffer András ügyvéd útján – alkotmányjogi panasszal támadott meg, mert véleményük szerint a sztrájkjog kiüresítését jelenti, hogy az egyeztető eljárást, illetve az esetleges nem peres eljárást megelőzve maga a rendelet határozza meg a még elégséges szolgáltatás tartalmát és feltételeit. Az Alkotmánybíróság azonban érdemi vizsgálat nélkül, formális okra hivatkozva visszautasította az indítványt.
A törvénymódosítást többen is megtámadták az Alkotmánybíróságon. Egy pedagógus, aki kérte személyes adatai nyilvánosságra hozatalának mellőzését, alkotmányjogi panaszában szóvá tette, hogy a támadott törvény szabályai teljes mértékben kiszolgáltatják az érintetteket. Ha a sztrájkolni kívánó pedagógusok eleget tesznek ugyanis a követelményeknek, nem valósítanak meg valódi munkabeszüntetést, hiszen gyakorlatilag úgy kell folyni az oktatásnak, mintha nem is lenne sztrájk.
A panaszos tanár szerint a szabályozás teljességgel kiüresíti a sztrájk fogalmát, amelynek lényegi eleme az ideiglenes munkabeszüntetés nyomásgyakorlás céljából.
Az ügyben ellenzéki parlamenti képviselők július közepén fordultak utólagos normakontrollal az alkotmánybírákhoz. Indítványukban a törvény 14–15. §-a Alaptörvény-ellenességének megállapítását és hatálybalépésére visszamenőleges megsemmisítését kérték.
Az indítványozó képviselők szerint a még elégséges szolgáltatás szintjének tételes, törvényi szintű meghatározása már önmagában a sztrájkhoz való jog korlátozását jelenti. Bár a támadott rendelkezések a sztrájk gyakorlását expressis verbis nem tiltják meg, de az elé olyan feltételeket állítanak, amelyek annak tényleges gyakorlását, különösen a sztrájk nyomásgyakorlási elemétől való megfosztása miatt, ellehetetlenítik, tartalmát kiüresítik. Emellett hivatkoztak az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatára is, amely szerint az Emberi Jogok Európai Egyezménye által védelemben részesített szakszervezeti szabadság elválaszthatatlan része a sztrájkhoz való jog, mint a munkavállalói nyomásgyakorlás egyetlen hatékony eszköze, a kollektív alkuhoz való jog biztosítéka.
A sztrájkügyben a kormány képviseletében Varga Judit igazságügyi miniszter fejtette ki írásban az álláspontját. A beadvány befogadhatóságával kapcsolatban megjegyezte, hogy az indítvány nem tartalmazza az indítványt támogató országgyűlési képviselők névsorát, sem aláírásukat, így az országgyűlési képviselők egynegyedére vonatkozó alkotmányos kritérium megléte sem ellenőrizhető. Véleménye szerint az indítvány tévesen állítja, hogy a törvény megalkotásakor a jogalkotó nem jelölte meg a védendő alapvető jogot vagy alkotmányos értéket. Ezzel ellentétben a törvény 14–15. §-ához írt indoklás egyértelműen rögzíti, hogy
a köznevelés zavartalan működése érdekében szükséges a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit meghatároznia köznevelési intézményben tartandó sztrájk esetén. A tervezet a gyermek művelődéshez és megfelelő testi és lelki fejlődéséhez való alapjogát kiemelten figyelembe véve differenciált szabályozást alakít ki.
A miniszter szerint azt is figyelembe kell venni, hogy a pedagógussztrájk a gyermekeken, tanulókon kívül a szülőkre, gondviselőkre és a munkáltatókra is kihat, mivel érinti a szülők gondoskodási kötelezettségét. Mint írta, ha a sztrájk miatt nem csupán a köznevelés lényegét jelentő nevelés-oktatás maradna le, hanem a munkanapokon a gyermekfelügyeletet a szülőknek, illetve a gondviselőknek kellene biztosítani, az emiatt elmaradó munkavégzés számukra és családjaik számára munkaszüneti nap felhasználását vagy jövedelemkiesést, a munkáltatóiknak, vállalkozásaiknak bevételkiesést okozhat, amelynek
egy határozatlan idejű, hosszan tartó sztrájk esetén akár a nemzetgazdaságot is hátrányosan befolyásoló hatása lehet.
Az ellenzéki országgyűlési képviselők július 14-én iktatott indítványa szeptember 1-jén került előadó alkotmánybíróhoz, és a testület teljes ülése eddig november 8-án és 15-én tárgyalta.
(Borítókép: Kaszás Tamás/Index)