Hetvenöt éves korában meghalt Szalai Júlia, a magyar szociológia nagy hatású, kiemelkedő alakja. A Magyar Tudományos Akadémia doktora főként a magyar és a közép-kelet-európai régió társadalmainak jelenségeit vizsgálta, valamint hosszú évtizedekre meghatározó publikációkkal gazdagította a magyar és a nemzetközi szociológiát.
Szalai Júlia budapesti értelmiségi családban született 1948-ban. Édesapja, Szalai Sándor a háború utáni hazai szociológia egyik legfontosabb szervezője és terjesztője volt. Szalai Júlia a Móricz Zsigmond Gimnázium zenei tagozatú osztályában érettségizett, 1966 őszétől a közgazdasági egyetem tervmatematika szakos hallgatója volt.
A következő évtől Ferge Zsuzsa empirikus kutatásaiban kérdezőbiztos lett, és ennek hatására kezdett szociológiával foglalkozni. Szakdolgozatát az 1971-ben éppen megalakult szociológia tanszéken a brit szociálpolitika kialakulásáról írta.
A Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézete (TKSZI) visszaemlékezése szerint Szalai Júlia munkássága rendkívül gazdag és szerteágazó volt: a szegénység tanulmányozása mellett a társadalmi struktúra, a jóléti államok és intézmények, a munkaerőpiac, az oktatás és az etnicitás, a hazai polgárosodás társadalomtörténete, a társadalmi redisztribúció viszonyai váltak fő kutatási területeivé.
Szalai Júlia 1973 óta dolgozott az MTA Szociológiai Kutatóintézetében, 2008-ban lett az intézet tudományos tanácsadója, majd emeritus professzora is volt. Tanított az ELTE-n, a CEU-n, a Wesley János Lelkészképző Főiskolán és a glasgow-i Strathclyde Egyetemen is. 1986-ban lett a szociológiatudomány kandidátusa, 2008-ben elnyerte az MTA doktori fokozatát is. 2019-ben az MTA levelező tagjává választotta.