„A 2017-ben létesített Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér már közel egymilliárd betegellátási adatot tartalmaz, ami folyamatosan az innovációk implementálásával egyre részletesebb információkkal bővül a betegek aktuális állapotára vonatkozóan a GDPR-szabályok betartásával, a tajszám alapján csak az adott szakorvos hozzáférésével” – mondta el a kerekasztal-beszélgetésen Szabó Bálint, az Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztő Központ (ESZFK) vezetője. Kiemelte: több, otthon használható egészségügyi mobil mérőeszköz adatait is képes befogadni a Tér, szeptembertől a vércukorszintmérő, novembertől pedig a pulzoximéter, koleszterin- trigliceridszint-, EKG és vérnyomásmérő által küldött értékek is megjelenhetnek a rendszerben. Ezek az okosdiagnosztikai készülékek nem csak a háziorvos számára küldenek valós idejű adatokat, a beteg maga is lekövetheti állapotváltozását, sőt hozzáférést biztosítva az adott családtagoknak is segíthetnek szeretteik gondozásában.

Szabó Bálint arról is beszélt, hogy a járvány alatt 20, digitalizációt támogató fejlesztést hajtottak végre a rendszeren. A telemedicina, azaz az egészségügyi távfelügyeleti eljárásnak főleg olyan térségekben, országokban van jelentősége, ahol sokat kell utazni az orvosi ellátásért, például Ausztráliában vagy Kanadában ez akár 200 kilométeres utat is jelenthet.

Az EESZT-ben az egyik legfontosabb, hogy az adat utazik, és nem a beteg, megkönnyítve ezzel mind a páciens életét, és csökkenti a praxisok jelenléti ellátás során tapasztalt túlterheltségét

– húzta alá az igazgató.

A magyar lakosság többsége az oltásokra való regisztráció során, a Covid-igazolvány lekérése alkalmával intézkedett a rendszerben, de ugyanúgy a járványhelyzet tette nagyobb körben használatossá az e-recept-küldést, de megvalósult az e-beutaló kiállítása. Adminisztrációs könnyebbséget jelent a szakellátásban várólisták központi kezelése és a központi betegirányítási rendszerek létrehozása. „A kismamák sorban állás nélkül a nőgyógyász által a rendszerbe feltöltött várandósság igazolásával online igényelhetik a NAV-nál a számukra járó szja-kedvezményt, de a vezetői engedélyhez szükséges egészségügyi alkalmassági igazolás eljuttatása, a tartós betegségről szóló dokumentum beküldése a Magyar Államkincstár felé mind megvalósítható az EESZT használatával, amibe nemrégiben diabétesznaplót is integráltak” – hangzott el a konferencián. 

Egyre nagyobb az igény a telemedicinára

A négy legfontosabb elvárás a hazai páciensek részéről: az e-mailes kommunikáció, a képek és leletek elektronikus megosztása, az online időpontfoglalás, valamint a távkonzultáció. A legtöbben az e-receptet és az online időpontfoglalást használják a gyakorlatban, míg a megkérdezettek közel fele kipróbálná a távvizitet, és szívesen venné, ha orvosa ajánlana neki hiteles weboldalakat és applikációkat – derül ki a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének reprezentatív felméréséből.

A megkérdezettek 70 százaléka ma már elképzelhetetlennek tartja a mindennapi orvoslást az egészségügy digitalizációja nélkül. Mint elhangzott, az e-recept-küldés egyre gyakoribb, az online időpontfoglalást is sokan használják már, ahogy az egészségügyi applikációk, az okosdiagnosztikai mobil eszközök, karórák is egyre népszerűbbek.

A betegek mellett az orvosok is aktív felhasználói az új megoldásoknak, több mint 90 százalékuk napi rendszerességgel használja munkájához az internetet, négyötödük rendszeresen ajánl pácienseinek egészségmegőrzésre ösztönző, preventív weboldalakat, közel felük pedig ezzel kapcsolatos applikációkat, közösségimédia-forrásokat is – mutatott rá a kutatás. 

A világháló sok beteg számára az elsődleges tájékozódási forrást jelenti, nem csak az általános oldalakat böngészik rendszeresen, a válaszadók egyharmada az orvosi portálokról és az online szakmai folyóiratokból is informálódik. 

„A mesterséges intelligencia szintén egyre nagyobb teret nyer, nemcsak elméletben, de gyakorlatban is vannak már jó példák” – állítja Csabai István, az ELTE TTK oktatója. A XIX. század beköszöntével szinte egy csapásra számos olyan vizsgálati módszer – CT, MRI, nagy felbontású digitális mikroszkópok, genetikai szekvenálás – vált elérhetővé, ezek rendkívüli adatbőséget eredményeztek, a jövő kihívása ezek megfelelő kezelése lesz.  

A Covid-adatok segítettek a terápiában

A Transzlációs Medicina Kutatóközpont (TMKK) nemzetközi partnerség keretében vizsgálja a Covid–19 relevanciájú ellátási és klinikai adatokat. Az eredményekről Vályi-Nagy István, a Dél-pesti Centrumkórház főigazgatója beszélt a rendezvényen. Kétmillió betegtől vett mintavétel alapján 20-30 ezer ember adatait összevetve megállapították, hogy a kardiovaszkuláris eseményeket illetően a véralvadásgátlót szedőknél kisebb kockázat jelentkezett. A poszt-Covid-szövődményeket pedig csökkentette az ismétlő vakcina beadása.

A járvány alatt felvett adatok és ezek elemzései a betegség és szövődményei szerinti kockázati betegcsoportok azonosításán túl adott kezelési stratégia és terápia hatékonyságának és eredményességére következtettek, ezek segítettek a hatékonyabb terápiák megtalálásában

– emelte ki a DPC-kórház főigazgatója, emellett hozzátette: a begyűjtött adatok lehetőséget teremtettek arra, hogy az egyénre vonatkozó betegségparaméterek biológiai és genetikai hátterét elemezzék. A Kutatóközpont a long-Covid és a koronavírus szövődményeire hajlamos kockázati csoportoknál otthoni környezetben végezhető monitorozási programot tervez – olyan telemedicina-eszközökkel, mint a digitális mérések és a szimptómakérdőívek –, mindez a súlyosabb állapotok gyors felderítésében segíthet.

(Borítókép: Koncsek Rita, Kiss Zsolt és Jenei Zoltán beszélgetése a Digital Health Summit egészségügyi konferencián 2022. november 22-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)