Látványosan változott a hazai földgázpiac az elmúlt hetekben, ugyanis amióta elindult a fűtésszezon, a korábbinál jelentősen kevesebb gáz érkezik Magyarországra, miközben az export érezhetően felpörgött.
Szerbia felől naponta átlagosan 18,5 millió köbméter gáz érkezett ősz elején, azonban az elmúlt tíz napban az import egybevetve nem érte el ezt a mennyiséget. Ennek oka a G7 szerint, hogy a hónap közepén karbantartás miatt leállt a szállítások egyik legfontosabb importútvonala (Ausztria felől), és azóta sem indult újra.
Eközben nőtt a romániai és a horvát behozatal is, de innen csak kisebb mennyiségben érkezik földgáz, és nem is marad teljes egészében az országban. Ugyanis a behozatal visszaesésével együtt nőtt az export is.
TEHÁT A NYÁR KEZDETE ÓTA EGY-KÉT NAP KIVÉTELÉVEL NEM VOLT MAGYARORSZÁGON ÁTHALADÓ GÁZFORGALOM, ÉS LÉNYEGÉBEN MINDEN BEHOZOTT MOLEKULA AZ ORSZÁGBAN MARADT.
Szerbia, Szlovákia és Ukrajna felé viszont hat-hatmillió köbméter gázt vittek ki.
Mindezek eredményeként körülbelül 11 millió köbméter gáz érkezik naponta az országba – ami kevesebb mint harmada a szeptemberi és októberi szintnek. Így a háború kezdete óta novemberben lesz a legalacsonyabb gázbehozatal, és március óta a legmagasabb a kivitel.
A lap szerint a tárolói készletek csökkenése akkor kezdődött, amikor az uniós tartalék is esni kezdett. Ám a magyarországi készlet csökkenése látványosabb, mint az EU-s átlag, ezt az eredményt pedig nem a fogyasztási adatok indokolják.
A portál szakértője szerint ez annak köszönhető, hogy átalakult a piac vevői oldala, és a magyar lakosságot is ellátó állami MVM jóval kevesebb gázt vásárol, mint eddig, miközben a külföldre értékesítő kereskedők többet. A másik oknak azt tartja, hogy a magyar tárolókban gázt felhalmozó kereskedők elkezdték az itteni készleteiket külföldön értékesíteni.
Az éves gázfogyasztáshoz képest a hazai tárolói kapacitás kifejezetten magas, így csak ellátásbiztonsági szempontból normál körülmények között nincs feltétlenül szükség az összesre – magyarázzák, hozzátéve: így használhatják olyan piaci szereplők, amelyek máshol használnák fel a gázt, például a szerb állami gázszolgáltató, amely otthoni tároló híján nem tud gázt készletezni, vagy betárolhatnak kereskedők abban bízva is, hogy később drágábban tudják majd eladni a gázt.
(Borítókép: Porneczi Bálint / Bloomberg via Getty Images)