A világon 38,4 millió HIV-fertőzöttet tartottak számon tavaly, évente nagyjából 1,5 millió új fertőzés történik. Magyarországon 200-300 embert diagnosztizálnak minden évben a vírussal, az egyre hatékonyabb kezelések ellenére 2022 első hat hónapjában heten hunytak el a betegség következtében – mondták el infektológus szakemberek az AIDS világnapján.
A Dél-pesti Centrumkórház, Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetben tartott sajtótájékoztatón dr. Újhelyi Eszter, a Pozitív Élet Alapítvány alapítója, Németh Zoltán, a Pozitív Élet Alapítvány kuratóriumának elnöke, dr. Szlávik János infektológus osztályvezető főorvos és dr. Lakatos Botond infektológus főorvos, valamint dr. Szabó Zsuzsa, pszichológus beszélt a HIV-betegek magyarországi helyzetéről, a kezelések hatékonyságáról.
Magyarországon évente mintegy 200-300 új HIV-fertőzöttet regisztrálnak, és bár nincs az országban járvány, továbbra is sok a felderítetlen fertőzött. Becslések szerint legalább négyezer hazai HIV-pozitív beteg lehet, az érintettek több mint fele nem tud az állapotáról.
A fertőzöttség csak szűréssel mutatható ki, ezért sokkal több embert kellene szűrni. Hazánkban tavaly 12-en haltak meg AIDS-ben, az idei év első hat hónapjában már heten vesztették életüket a betegség következtében, pedig az időben diagnosztizált és kezelt HIV-fertőzötteknél megelőzhető a betegség AIDS-stádiumának kialakulása.
Összességében 4500 fölötti a kumulatív (1985 óta regisztrált összes fertőzött) HIV-fertőzések száma Magyarországon. Jelenleg 2500 regisztrált HIV-fertőzött él itthon, több mint 90 százalékuk rendszeres kezelésben részesül, közülük 95 százalék kimutathatatlan vírusszinttel rendelkezik, azaz nem fertőző. Mivel a HIV-fertőzés akár 5-10 évig is tünetmentesen lappanghat, a felderítetlen esetek és a HIV-szűrések alacsony száma miatt minden évben 40-50 esetben már a sokkal veszélyesebb AIDS-stádiummal kell kezelni a pácienseket. A kialakult AIDS-betegséggel diagnosztizáltak száma hasonló az egy évvel korábbihoz: 2022 első félévében 22 ilyen esetet regisztráltak.
A heveny HIV-fertőzés korai stádiumában általában rossz közérzet, láz, ízületi fájdalmak, torokfájás, többszörös nyirokcsomó-duzzanat, ritkábban kiütések alakulnak ki.
Ezek azután néhány nap vagy hét alatt spontán, kezelés nélkül megszűnnek. Ebben az első szakaszban igen magas a vírusszám, éppen ezért nagyon erős a fertőzőképesség. A tünetmentes időszak akár 5-10 évig is tarthat, ezalatt a beteg közérzete jó, miközben szervezetében zajlik a vírusszaporodás. Ebben az állapotban is fennáll a fertőzőképesség.
Amikor az immunrendszer és a vírus egyensúlya megbomlik, fokozatosan megjelennek a betegség „gyanújelei”. Semmilyen más betegséggel nem magyarázható, hónapokig elhúzódó nyirokcsomó-duzzanatok alakulhatnak ki, valamint a kezelésre sem reagáló szokatlan bőrgyógyászati kórképek jelentkeznek. Például az övsömör vagy a gyorsan szaporodó vírusos szemölcsök, gombás fertőzések a hüvelyben, a szájban. Jellegzetes a súlyos faggyútúltengés okozta arcbőrgyulladás is. Előfordulhat ezeken kívül tartós láz, hasmenés, jelentős fogyás, éjszakai izzadás is.
A HIV-fertőzés utolsó stádiuma, az AIDS-betegség átlagosan 10 év után alakul ki. Ebben a szakaszban vírusellenes kezelés nélkül már visszafordíthatatlan az immunrendszer károsodása.
Az alacsony CD4+ sejtszám miatt fertőző és rosszindulatú daganatos, úgynevezett indikátorbetegségek jelentkeznek, úgymint a tuberkulózis, a Kaposi-szarkóma, a limfóma, a Pneumocystis jiroveci parazita okozta tüdőgyulladás, a gombás nyelőcső vagy az agyhártyagyulladás, az agytályog. A beteg halálát többnyire nem a HIV, hanem az általa okozott immunkárosodás és annak következményei – valamely fertőzés vagy tumor – okozzák.
A HIV-fertőzés már jó ideje nem a halálos AIDS-betegség előszobája. A jól kezelt fertőzöttek vírusszáma drasztikusan lecsökkenthető, így az érintettek teljes életet élhetnek, dolgozhatnak, sőt a magzat veszélyeztetése nélkül gyermeket is vállalhatnak.
A hosszú távon is fenntartható panaszmentes élet feltétele viszont, hogy idejében felfedezzék a HIV-fertőzést, és minél hamarabb elkezdődjék a páciens gyógyszeres kezelése. Ez biztosíthatja, hogy ne alakuljon ki a betegség AIDS-fázisa.
A hagyományos vérvételen kívül ma már gyorstesztek is rendelkezésre állnak: a beteg ujjából vett vérmintából rövid idő alatt megállapítható, hogy fennáll-e a HIV-fertőzés gyanúja. Ilyen gyorsteszttel végzett, ingyenes, anonim HIV-szűrésre van lehetőség a civil szűrőállomásokon, a Pozitív Élet Alapítvány szűrőprogramjain, illetve nyáron, a népszerű szórakozóhelyeken és fesztiválokon felállított mobil szűrőállomásokon is.
Néhány évvel ezelőtt még azt javasoltuk, hogy akik sűrűn váltogatják szexuális partnereiket, vagy külföldön, esetleg külföldivel létesítettek szexuális kapcsolatot, a biztonság kedvéért menjenek el szűrésre. Ma már azt tanácsoljuk, hogy mindenki, aki több partnerrel rendszeres nemi életet él, csináltasson évente HIV-tesztet
– hangsúlyozták a szakemberek. Hozzátették: különösen igaz ez a fiatal felnőttekre: a 2021-ben regisztrált 223 HIV-fertőzött több mint fele a 20–34 év közötti korcsoportból került ki.
„A korai diagnózis életeket menthet, a vírusellenes terápiával elérhető várható élettartam és életminőség megegyezik egy nem fertőzött emberével. Ugyanakkor a sikeres terápiához nélkülözhetetlen a páciens részéről a fegyelmezettség és a rendszeresség” – húzták alá.
Az infektológus szakemberek rámutattak, hogy idén a HIV a korábban itthon nem érintett rizikócsoportokban is megjelent: hazai droghasználók, illetve férfi és női szexmunkások között is diagnosztizáltak eseteket.
Ritkán, de diagnosztizálnak olyan HIV-fertőzést Magyarországon, amely terhes nőket érintett, és a fertőzés ténye csak a gyermek születése után derült ki. A szakértők ezért javasolják a terhesség és gyermekvállalás előtt a rutinszűrést, mivel mint említették, a kezelt HIV-fertőzés mellett ma már lehetséges a gyermekvállalás úgy, hogy a magzat nem fertőződik meg.
A szomszédos Ukrajnában jóval magasabb a HIV-fertőzéssel élők esetszáma, mintegy negyedmillióra becsülik a szakértők, akik ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a háború sújtotta országból érkező menekültek nem növelték szignifikánsan a hazai HIV-pozitívok számát.
(Borítókép: Abhisek Saha / SOPA Images / LightRocket / Getty Images)