Az energiaválság hatásainak kivédésére szokatlan eszközök bevetése mellett döntött a Fővárosi Önkormányzat. Télen több kulturális intézmény is kiveszi a részét Budapest lakóinak szociális ellátásából, és lesz olyan színpadi előadás is, amely külsőségeiben megjeleníti majd az energiaválság hatásait.
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és fiókhálózata, illetve a Budapest Művelődési Központ csatlakozott eddig ahhoz a kezdeményezéshez, mely az energiaválság miatt krízisbe került budapestiek számára nyújt átmeneti segítséget. A koncepció lényege, hogy ezekbe a fűtött közintézményekbe napközben bárki bemehet, ha a nem lakás céljára szolgáló terek számára kedvezőbb feltételeket jelentenek az otthoni – adott esetben fűtetlen, sötét – körülményeknél. Erről Bősz Anett, szociális és kulturális területért felelős főpolgármester-helyettes beszélt.
Az említett kulturális színterek nyitvatartása nem változik, de több programmal várják a látogatókat. A főpolgármester-helyettes attól nem tart, hogy a nappali melegedőt az utcán élők veszik majd elsősorban igénybe, mivel mindenütt meg kell felelni az adott intézmény saját házirendjének, be kell tartani például az alkoholfogyasztásra, ruházatra vagy az egyéb viselkedésre vonatkozó szabályokat. A kezdeti tapasztalatok után – szükség esetén – még elképzelhető az intézmények szociális szolgáltatásának finomhangolása.
Az energiaválság okozta áremelkedésekre a fővárosi kerületek többsége úgy reagált, hogy bezáratta sport és kulturális intézményeit, ehhez képest a Fővárosi Önkormányzat másik irányba indult el.
Hiszünk abban, hogy a mentális és testi egészségmegőrzés szempontjából is fontos, hogy az emberek érezzék, a válságban sincsenek egyedül, Budapest fogja a kezüket.
– mondta Bősz Anett.
Az ötlet nem előzmények nélkül való. Októberben jelentette be Őrsi Gergely, a II. kerület polgármestere, hogy novembertől a Marczibányi Téri Művelődési Központban nappali melegedőt rendeznek be és ott kártya- és társasjátékokkal, rejtvényekkel és kézimunkázási lehetőséggel, internetsarokkal várják a nyugdíjasokat. Január 1-ével ez a szolgáltatás kibővül a „kultnapközivel”, amit a rászoruló gyerekek nem csak a Marczibányin, de a Klebelsberg Kultúrkúriában is igénybe vehetnek.
A folyamatosan változó gazdasági környezet miatt december első napjaiban még nem tudható, hogy az említett karitatív intézkedéscsomagnak mekkora lesz a teljes költségigénye, a városvezetés azzal tervez, hogy összességében több tízmillió forintot kell majd a kulturális intézményei számára átcsoportosítani.
Az energiatakarékosság jegyében a Budapest Bábszínházban az összes világítótestet költséghatékonyabb LED izzókra cserélték. A jövőben a színházak látogatói a vonatkozó előírások miatt mindenütt legfeljebb 20 Celsius-fokos hőmérsékletre számíthatnak, de nem ez az egyetlen változás.
Az Örkény Színházban például díszlet és jelmez nélküli előadásokkal próbálja az intézmény vezetése csökkenteni a költségeket, ez azonban nem azt jelenti, hogy egy szál szaxofonnal kiegészített felolvasóesteket tartanának mostantól fogva.
A közönség továbbra is színházi élményt kap majd a pénzéért – hangsúlyozta Bősz Anett.
A fővárosi kulturális intézmények Budapest teljes rezsiköltségének csupán a 3 százalékát teszik ki, így érdemi megtakarítást nem értek volna el a bezárásokkal. Nyitvatartásuk viszont kulcskérdés abból a szempontból, hogy a városvezetés kommunikációjában már többször hivatkozott „Budapest-családhoz” tartozók, ez esetben a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott kulturális intézmények munkavállalói megtarthassák munkahelyeiket. E döntésből a gyakorlatban az is következik, hogy őket különböző szociális jellegű feladatokkal is megbízhatják.
A színházak látogatóinak komfortját azzal javasolják növelni, hogy az oda gépkocsival érkezők számára alapesetben adott 3 órás időtartam helyett a teátrumok környékén 4 órán át lehessen egyhuzamban parkolni.
(Borítókép: a Vígszínház színpada. Fotó: Marjai János / MTI)