Gerő András az áprilisi országgyűlési választás következményeit elemezve arról beszélt a XXI. Század Intézet által közölt videóban, hogy győzelmükkel a kormánypártok belpolitikai ellensúly nélkül kaptak teljes felelősséget. A történész szerint azonban a korlátlanság a politikában sem jó, a Fidesz–KDNP kezében most olyan hatalom van, amely miatt könnyen eltévesztheti, hogy merre kell menni az erdőben. Ennek jelei is vannak, Gerő András példaként említette a pedagógusok megmozdulásait, majd hozzátette: ez egy irritáló pont a rendszerben, amellyel a hatalom hónapok óta nem tud mit kezdeni.

Azt is kritikaként rótta fel a kormánynak, hogy fikciókat tart fenn: a miniszterelnök korábban azt mondta, hogy lokálisan ki lehet maradni a válságból, de nyilvánvalóan belekerül az ország. Most pedig már olyanokat mond Orbán Viktor, hogy Brüsszel ellen küzd a szankciók ügyében, mert úgy gondolja, a brüsszeli szankciók okozzák a válságot, miközben Gerő András szerint tudható: „ez a válság egy sokkal nagyobb csomag” a brüsszeli szankcióknál.

A politikai versenynek hosszú időre vége

G. Fodor Gábor értékelése szerint dermedtség van a magyar politikában: a kormánypártok hatalmas győzelmet arattak áprilisban, és így egyedül maradtak a színpadon, ennek vannak előnyei és hátrányai is. G. Fodor Gábor egy politikai cikluselméletet is megfogalmazott. 2010-től az Orbán-kormány első két ciklusában úgy működött a politika, „ahogy az a politikától elvárható”: volt verseny, a tétek élesek voltak.

A harmadik ciklus volt „a halál völgye”, amikor megjelent a fenyegetés a Fidesz számára, hogy mi van, ha a választók már megunták a kormányzását. A negyedik kétharmados győzelmével azonban kijött a Fidesz a halál völgyéből, most egy teljesen új helyzet van. G. Fodor Gábor szerint a megszokottság válik valamiféle politikai rendezőelvvé, és ez a problémák kezelésére, illetve a versenyre is hatással van.

A baloldal és bármilyen potenciális jövendőbeli kihívó versenyhátrányban van

– jelentette ki a politológus. Hozzátette: lehet, hogy az embereknek van valamilyen problémájuk a kormánnyal, de már ismerik, és tudják, hogy legalább kormányozva van az ország.

Most teremtődtek meg a feltételei egy hosszú lélegzetű Orbán-korszaknak, még akkor is, ha egy súlyos külső kihívással, a háborúval néz szembe – mondta G. Fodor Gábor. A politológus úgy véli, hogy a politikai versenyt hosszú időre el lehet felejteni, és ez egy „kellemetlen igazság” a baloldal számára, de ezek a tények, és a tényeket legfeljebb a külső körülmények, egy olyan nagy összeomlás írná felül, ami például a Szovjetunió összeomlása volt.

Lázár Jánosból árnyék-miniszterelnök lesz

Gerő András is úgy gondolja, hogy a magyar történelem alapvetően korszakorientált, és általában egy külső hatás vetett véget az adott korszaknak: a dualista korszaknak az I. világháború, a Horthy-érának a II. világháború, a Kádár-korszaknak a Szovjetunió eltűnése. A mostani demokratikus korszakban belpolitikai tétek voltak, majd tűntek el, mára ugyanis az Orbán-világ berendezkedett.

A történész arra hívta fel a figyelmet, hogy Orbán Viktor nem négy évre gondolkodik, „elképesztően fiatal embereket” juttat kulcspozícióba. Idesorolta Novák Katalin köztársasági elnököt, Orbán Balázs politikai igazgatót, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert és a reaktivált Lázár János építési és beruházási minisztert. Utóbbiról Gerő András megjegyezte:

bizonyos értelemben lassan az Orbán-kormány árnyék-miniszterelnöke lesz.

Ugyanakkor arról is beszélt, hogy az Orbán-korszak esetében is benne van a pakliban, hogy egy külső kihívás szünteti meg. A külső kihívás mindig ott van, nem lehet tudni azt sem, hogy az orosz–ukrán háború milyen európai átrendeződéssel járhat. De a belső kihívás megszűnt, lehet az ellenzéket baloldalnak hívni, de a mai magyar pártstruktúrában vannak olyan pártok, amelyekről Gerő András nem tudja megmondani, hogy baloldaliak vagy jobboldaliak. A történész szerint nacionalizmusban a Mi Hazánk jobbra áll a Fidesztől, a DK baloldalinak tartja magát, de valójában globalista párt.

Európa nem egy szexi nő

G. Fodor Gábor a politikai térszerkezet miatt nevezi baloldalnak az ellenzéket. „Egy jobboldali kormány van Magyarországon, amely kijelölte a politikai ellenfelét baloldalként, természetesen lehetnek definíciós csaták, de nem ez a lényeges kérdés” – mondta. A politológus is megismételte, hogy a kormány számára a kockázat nem belül, hanem kívül van.

Ha ma lenne egy választás, amelyen a Fidesz nem indul, akkor se nyerne ez a baloldal. (…) Bármilyen új jövevényre, új szereplőre inkább szavaznának az emberek, mert az alternatívaállítási képessége a baloldalnak a nulla alá ment

– fejtette ki G. Fodor Gábor.

Kitért a kampányfinanszírozási ügyre is, amely szerinte „nagyon mélyre megy”, nem csupán azért, mert az ellenzéket kívülről finanszírozták, hanem azért is, mert ezzel kapcsolatban „sunnyognak, hazudnak”. Annak nem látja politikai realitását G. Fodor Gábor, hogy új kihívó jelenjen meg a színen, a kockázat kívül van: a kérdés az, hogy elsősorban a gazdasági következmények miatt hogyan alakul az ukrajnai háború és Európa sorsa.

Gerő András azt is kritikaként vetette fel, hogy a kormány hegemóniaigénye az élet egyre több területére tér ki, sok esetben olyanokra, amelyeknél nem is érti, hogy mi a racionalitás.

Miért jó dolog az, ha minden futballegyesület elnöke vagy vezetése kormánypárti? Nem értem! Hát nincs kormánypárti foci meg nem kormánypárti foci. Jó foci van meg rossz foci van

– fogalmazott a történész.

Az uniós pénzek miatti „huzakodásról” is szó esett. G. Fodor Gábor és Gerő András egyetértett, hogy ebben az ügyben az Európai Unió kisstílű, a kisszerűség mintaképét testesíti meg.

Európáról nem egy szexi nő jut az eszembe, hanem egy házsártos öregasszony, aki itt huzakodik azzal, ami egyébként járna

– jelentette ki a politológus. Ennél a hasonlatnál maradva azt is mondta, hogy Európa „szétveri a szerelmet, a romantikát”, és az unió csak a technikai kérdésekről fog szólni. „Volt egy Európát éltető eszme, ez mind eltűnik, megy a kukába, és maga ez a kisstílű eljárás Brüsszel részéről szerintem Európa-szerte növeli a szkepticizmust Európa gondolatával, eszmerendszerével szemben, nem csak a brüsszeli bürokráciát illetően. Ez veszélyes” – fejtette ki G. Fodor Gábor.