Olyan jogerős döntés született, amelynek köszönhetően megszűnhet a túlórákkal való visszaélések nagyobb része a közoktatásban. A Fővárosi Ítélőtábla ugyanis meghozta döntését: a pedagógusnak elrendelhető munkavégzés – így az eseti helyettesítés – esetében is be kell tartani a munka törvénykönyvének munkaidő-beosztásra, illetve munkaidő-nyilvántartására vonatkozó rendelkezéseit – írta cikkében Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője.

Ez pedig azt jelenti, hogy a munkaidő-beosztást legalább egy héttel előre kell közölni, és azt az elrendelt munkavégzés előtt legfeljebb négy nappal lehet módosítani. Ha ezt a szabályt – amit a munka törvénykönyvének (Mt.) 97. § (5) bekezdése tartalmaz – a munkáltató nem tartja be, a munkavégzés munkaidő-beosztástól eltérő munkaidőnek, azaz az Mt. 107. § a) pontja alapján rendkívüli munkaidőnek minősül.

Azt is megállapította az eljáró bíróság, hogy a pedagógusok esetében is rendkívüli munkaidőnek számít a rendes munkaidőt, így például a napi 8 órát meghaladó időtartamú munkavégzés. Ez azt jelenti, hogy ezt a pluszmunkát az Mt. 143. §-a alapján ki kell fizetni. 

Munkanapokon a rendkívüli munkaidő idejére járó illetmény fölött az óradíj 50 százalékának megfelelő bérpótlék jár. Ha a többletmunkavégzés pihenőnapra – szombatra – esik, akkor a szombati munkavégzésre számított időarányos többletilletmény fölött 100 százalékos bérpótlék fizetendő. Ha a munkáltató szabadnapot biztosít, akkor a bérpótlékok fele jár, de a szabadnap ez esetben nem életszerű. 

A bérpótlékot az Mt. 139. §-a alapján úgy lehet kiszámítani, hogy az alapbért elosztjuk 174-gyel. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az eddig ki nem fizetett, a munkavégzés előtt négy napon belül elrendelt ingyenmunkáért óránként 150 százalékos, szombaton 200 százalékos többletdíjazás jár, amelyre az igényt három évre visszamenőleg lehet érvényesíteni – olvasható a nedolgozzingyen.hu oldalon.