A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programja összegyűjtötte a biztonságos élelmiszer-adományozás legfontosabb tudnivalóit. Közleményükben kiemelték, hogy az idei évtől EU-s szinten adományozhatóvá váltak a lejárt minőségmegőrzési idejű élelmiszerek.
A Nébih szerint a legalapvetőbb szabály az adományozás terén, hogy az adományba legális kereskedelemben vásárolt, a gyártói ajánlásoknak megfelelően tárolt, magyar nyelvű felirattal ellátott, eredeti, bontatlan és sértetlen csomagolású élelmiszerek kerüljenek.
Leginkább ajánlott a tartós, vagyis minőségmegőrzési idővel jelölt élelmiszereket adományozni, erre legideálisabb termék
a liszt, a cukor, a rizs, az étolaj, a száraztészta, a konzervek, a száraz hüvelyesek, tartós tej, csokoládé, édes és sós tartós sütemények.
Hangsúlyozták, hogy a friss fogyasztású, romlékony élelmiszerek a lejárat idő után egészségügyi ártalmat okozhatnak, ezért a lejárt fogyaszthatósági idővel jelölt ilyen élelmiszert egyáltalán ne adományozzanak.
Tartós termékeknél – konzerv, száraztészta, csokoládé – a minőségmegőrzési idő lejárta nem feltétlenül jelenti azt, hogy az élelmiszert ki kell dobni, az még a lejárat után is biztonságos marad. Épp ezért – részben az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelem jegyében – az idei évtől EU-s szinten adományozhatóvá váltak a lejárt minőségmegőrzési idejű élelmiszerek – írják a közleményben.
A Nébih közleményében kitért arra, hogy hűtést igénylő vagy fagyasztott élelmiszert nem ajánlott adományozni, csak akkor, ha minden szakaszban – például az átadás során és azt követően is – biztosítottak a biztonságos tárolási körülmények.
A saját készítésű ételek esetében fokozottan kell ügyelni a személyi higiéniára, az eszközök és a konyha tisztaságára. Célszerű egy cédulán feltüntetni a készítés idejét, valamint a felhasznált alapanyagokat, de legalábbis az allergiát okozó összetevőket – írta közleményében a Nébih az MTI szerint.
(Borítókép: Varga György / MTI)