Az Országgyűlés 135 igen, 41 nem szavazattal és 15 tartózkodás mellett elfogadta az egyes felsőoktatással, szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő törvények módosítását. A jövőben a felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának törvényileg megkövetelt előfeltétele csak a sikeres záróvizsga.

Ugyanakkor a felsőoktatási intézmény a tantervben meghatározhat az idegen szaknyelvi ismeretként elfogadható államilag elismert nyelvvizsgát vagy más nyelvtudásmérést. Az intézménynek gondoskodnia kell az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegen szaknyelvi ismeretek oktatásáról.

Ezt a rendelkezést az idei tanévtől felmenő rendszerben kell alkalmazni, de a 2021. augusztus 31-ét követően záróvizsgát tett, de oklevelet nem szerzett hallgatókra vagy volt hallgatókra is alkalmazni kell.

A felsőoktatási intézmények lehetőséget kapnak mesterképzés létesítésére, ha már jelenleg is rendelkeznek alapképzés-indítási jogosultsággal az érintett képzési területeken. Állami egyetemnél foglalkoztatott oktató, kutató továbbra is hetvenéves koráig foglalkoztatható, de egyházi és magán felsőoktatási intézményekben – ideértve a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat is – eltörlik ezt a korhatárt, hetvenévesnél idősebb oktató, kutató is foglalkoztatható.

A jövőben a Kossuth-díj a művészeti felsőoktatásban teljesíti az egyetemi tanári kinevezéshez szükséges feltételeket. A pedagógusellátottságot azzal javítja a törvény, hogy a tanári modulokat már az alapképzésben is fel lehet majd venni, így azok nem csökkentik az állami ösztöndíjas kereteket.

Az elismerési törvény módosításával az európai felsőoktatási térség 49 tagállamában kiállított oklevelek esetében a magyar felsőoktatási intézményeknek nem lesz elismerési teendőjük, mert ezek az oklevelek a megfelelő hazai végzettségi szinttel válnak egyenértékűvé. A Gábor Dénes Főiskola 2023. február 1-jétől egyetemeként működik tovább.

(Borítókép: Faludi Imre / MTI)