Tíz éve nem volt olyan sok fogvatartott a magyar börtönökben, mint tavaly. Egyre kevesebben dolgoznak a büntetés-végrehajtási intézetekben.
A magyar büntetés-végrehajtás 2021. évi kiemelt feladatai között szerepelt a férőhelybővítési program, amelynek köszönhetően 237 fő fogvatartott részére alakítottak ki újabb férőhelyeket. Mindez 258 millió forintba került − áll a tavalyi költségvetés zárszámadásában. Például a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet tavaly új könnyűszerkezetes épülettel gyarapodott, ahol plusz száz főt tudnak elhelyezni − írta meg a Menedzsment Fórum.
Ez azért is lehet, mert 2021 végén 18 623 főt tartottak fogva Magyarországon, ami 11,2 százalékos, azaz 1871 fős emelkedés a 2020. december 31-i nyilvántartáshoz képest.
Ez a szám a legmagasabb 2010-ig visszatekintve, azaz több mint egy évtizede nem volt ennyi elítélt Magyarországon. A büntetés-végrehajtási intézetek telítettsége 2021. december 31-én 99 százalék volt, korábban azonban többször voltak ennél jóval túlzsúfoltabbak az intézetek. 2021-ben 135 százalékon, 2013-ban 140 százalékon működtek a börtönök és egyéb intézetek.
2020-ban 1038 fős munkaerőhiánnyal küzdött a rendszer, ami 2021. december 31-re 1267 főre növekedett. Ehhez tudni kell, hogy 1308 fő kilépett, viszont 1257 főt év közben állományba vettek börtönőri és egyéb pozícióban. A büntetés-végrehajtásban 2021-ben összesen 9402 fő dolgozott, ami a munkakörök 88,52 százalékára elegendő, sőt a hivatásos státuszokon szolgálatot teljesítő tiszthelyettesek létszámaránya a 2020. évi 76,13 százalékhoz képest 76,05 százalékra csökkent.
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságára három olyan főt is felvettek, akik a radikalizálódott, szélsőséges eszméket valló, illetve a kiemelt, személy elleni erőszakos, nagy médianyilvánosságot kapó fogvatartottak sajátos kezelésével kapcsolatos feladatokat hajtják végre.