Mit jelent az, hogy a kormányhivatalok december 22-e és január 6-a, míg a bíróságok december 24-e és január 1-je között szünetet tartanak? Teljesen leáll a közigazgatás és az igazságszolgáltatás? Nem egészen. Megmutatjuk, hogy mi lesz.
December 22. (csütörtök) és január 6. (péntek) között zárva tartanak a minisztériumok és a különböző szintű kormányhivatalok, a tisztviselőket pedig lényegében kényszerszabadságra küldik – jelent meg még a szeptember 29-i Magyar Közlönyben. Az igazgatási szünet pedig nem számít bele a különböző intézményeknél zajló eljárások ügyintézési határidejébe.
Ebben az időszakban tehát a legtöbb hivatali ügyfélszolgálat zárva lesz, de a halaszthatatlan közfeladatokat és hatósági teendőket ellátják a kormányhivatalok.
Aki viszont teheti, az előre tervezhető ügyeit még december 21-ig intézze el, a szünet alatt csak a legsürgősebb esetekben keressék fel az ügyfelek a nyitva tartó kormányablakokat!
Országszerte hatvan kijelölt kormányablak, valamint a Központi Okmányiroda december 22. és január 6. között is nyitva lesz. A szünetben nyitva tartó kormányablakokat itt találják.
A felkereshető kormányablakok nyitvatartása országosan egységes lesz:
Nem árt azt sem tudni, hogy az elkészült okmányok kézbesítését december 12-étől már csak olyan kormányablakokba lehet kérni, amelyek az igazgatási szünetben is nyitva lesznek.
Az egyéb kormányhivatali ügyfélszolgálatok közül a legtöbb zárva lesz az igazgatási szünet teljes ideje alatt. A földhivatalokban még január 9-én is szünetel majd a félfogadás, ugyanis ekkor dolgozzák fel az addig postán vagy elektronikusan beérkezett kérelmeket.
A bíróságok téli ítélkezési szünetéről a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény rendelkezik. A szünet december 24-től január 1-ig tart, és erre az időszakra nem lehet tárgyalást kitűzni.
A törvénykezési szünetnek a polgári ügyekben a határidő számításánál van jelentősége.
A polgári peres ügyekben ugyanis – bizonyos kivételekkel – a határidőkbe nem számít bele az ítélkezési szünet időtartama.
Ez a határidő-számítás azonban a büntetőügyekre nem vonatkozik, és a polgári ügyek között is vannak kivételek. Például ha a felek közösen kérték, vagy a törvény kizárja az alkalmazását. Bizonyos esetekben a jogszabály soron kívüli eljárási kötelezettséget ró a jogalkalmazókra, így ezek az ügytípusok kivételt képeznek, vagyis a határidők számításának általános szabályai irányadók az ítélkezési szünet alatt is az alábbi esetekben:
A polgári pereken kívül a közjegyzők előtti fizetési meghagyásos eljárásokban sem ketyegnek a határidők. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara Választmányának döntése alapján a fizetési meghagyásos eljárást támogató informatikai rendszer szolgáltatása is szünetel majd december 24-étől január 2-áig.
Büntetőügyekben viszont a határidők számítását az ítélkezési szünet nem érinti. Ítélkezési szünetben is eljárnak a büntetőbírák:
Indítvány alapján a bíróság dönt a kényszerintézkedések alkalmazásáról, például a letartóztatás elrendeléséről vagy a gyanúsított szabadlábra helyezéséről.
A Kúrián is szünetel a személyes ügyfélfogadás december 24-étől január 1-ig. A beadványok azonban az ítélkezési szünet ideje alatt is benyújthatók postai úton, valamint az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint, illetve elhelyezhetik a főbejáratnál (1055 Budapest, Markó utca 16.) található gyűjtőládában.
Takarékossági intézkedések miatt meghosszabbított szünetet tart a Szolnoki Törvényszék és a Szolnoki Járásbíróság. Náluk december 19-én lesz az utolsó ügyfélfogadás, a jövő évi első pedig január 9-én. A szolnoki bírósági kezelőirodák december 27-e és január 6-a között csak rövidített ideig, 10 és 11 óra között tartanak nyitva.
A hazai bíróságok a téli ítélkezési szünet tartama alatt is fogadják az elektronikus ügyfélkapun keresztül, illetőleg postai úton megküldött beadványokat, és a bíróságok portáján elhelyezett gyűjtőládákban személyesen is mód van a beadványok benyújtására.
(Borítókép: Balaton József / MTI)