Szeptember 1-jével gyökeres változás állt be a katások életében. A nyári, rapid módon megszavazott módosítás nyomán 460 ezer katásnak kellett eldöntenie, miként folytatja vállalkozását. A volt katások 30 százaléka maradt a csak lakossági értékesítést engedő új katában, több mint 40 százalékuk viszont átalányadózó lett. De nemcsak a katások száma, hanem a katásból átalányadózóvá lett vállalkozók adóadminisztrációs terhelése is drasztikusan csökken 2023. január 1-jétől. Megmutatjuk, hogyan és miben.
Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvény alapján január 1-jétől kedvezőbbek lesznek az átalányadózó egyéni vállalkozókra vonatkozó adó- és járulékszabályok.
Megszűnik az átalányadózás választásához kapcsolódó bevételi értékhatár, vagyis az egyéni vállalkozó akkor is választhatja az átalányadózást, ha a 2022. évi vállalkozói bevételének összege meghaladja
Az egyéni vállalkozó addig adózhat az átalányadózás szerint, amíg a bevétele a 2023-as adóévben nem haladja meg
A tevékenységét év közben kezdő, megszüntető vagy szüneteltető egyéni vállalkozó pedig a bevételi értékhatárt a tevékenysége folytatásának napjaival időarányosan veheti figyelembe. A jogszabály szerint az is a tevékenységét év közben kezdő egyéni vállalkozónak számít, aki közvetlenül az átalányadózásra áttérés előtt katás volt, a bevételt ilyenkor is arányosítani kell.
Január 1-jétől a korábbi négy évről egyre csökken az átalányadóból kikerülő vállalkozók türelmi ideje, ezt követően az adózó ismét visszakerülhet az egyszerűbb átalányadózási forma alá. Az az egyéni vállalkozó ugyanis, aki az átalányadózást megszünteti, vagy az arra való jogosultsága megszűnik, a megszüntetés (megszűnés) évére és az azt követő 12 hónapra nem választhat ismételten átalányadózást.
Változnak az átalányadózó egyéni vállalkozók járulékfizetésére vonatkozó szabályok is, és emiatt módosul a családi járulékkedvezményt év közben igénybe vevő átalányadózó egyéni vállalkozók szja-előlegének megállapítása is. Ha a biztosított átalányadózó egyéni vállalkozó év közben családi járulékkedvezményt is érvényesít, akkor az átalányban megállapított jövedelem adóelőlegét negyedévente kell megállapítania és bevallania a 2358-as bevallásban.
Ami pedig társadalombiztosítási járulékot illeti, a NAV tájékoztatása szerint 2023-ban a biztosított átalányadózó egyéni vállalkozónak a társadalombiztosítási járulékot új szabályok szerint, „göngyölítéssel” kell kiszámítania. A havi társadalombiztosítási járulék alapja az év elejétől a tárgynegyedév utolsó napjáig átalányban megállapított, szja-köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben járulékalapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony a tárgynegyedévben (akár egyetlen napig is) fennállt.
Ha az átalányadózó egyéni vállalkozó társadalombiztosítási jogviszonya nem az év elején jött létre, a járulékkötelezettség összegét a biztosítási jogviszony létrejöttétől kell kiszámítani. A tárgynegyedév utolsó napja előtt megszűnt jogviszonynál addig kell fizetni a járulékot, amíg az egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya megszűnik.
A göngyölítéses módszer alapján negyedévente össze kell adni az aktuális negyedévben, illetve a megelőző negyedévben (negyedévekben) megszerzett szja-köteles jövedelmet, és abból ki kell vonni a megelőző negyedévben (illetve negyedévekben) járulékalapként figyelembe vett összeget. Az ily módon meghatározott összeget aztán el kell osztani annyi hónappal, amennyiben az egyéni vállalkozó a tárgynegyedévben biztosított volt. A számításnál minden olyan hónapot figyelembe kell venni, amelyben a vállalkozó legalább egy napig biztosított volt.
Fontos azt is tudni, hogy
az átalányadózó egyéni vállalkozó éves minimálbér felét el nem érő jövedelme továbbra is szja-mentes, ezért ez a jövedelemrész nem képez járulékalapot.
A biztosított egyéni vállalkozó tb-járulékának alapja 2023-ban is havonta legalább a minimálbér, ezért ha a kiszámított összeg kisebb ennél, a járulékot a minimálbér után kell megfizetni.
A göngyölítéses módszert mind a főfoglalkozású, mind a nem főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozóknak alkalmazniuk kell, de a nem főfoglalkozású egyéni vállalkozóknak nem kell figyelembe venniük a minimum-járulékalapra vonatkozó rendelkezéseket.
Jövőre göngyölítéses módszerrel kell meghatározni a szociális hozzájárulási adót (szochót) is. Ez úgy történik majd, hogy negyedévente össze kell adni az aktuális negyedévben, illetve a megelőző negyedévben (negyedévekben) megszerzett szja-köteles jövedelmet, és abból ki kell vonni a megelőző negyedévben (illetve negyedévekben) a szociális hozzájárulási adó alapjaként figyelembe vett összeget, majd a kapott összeget el kell osztani annyi hónappal, amiben az egyéni vállalkozó a tárgynegyedévben biztosított volt. A számításnál minden olyan hónapot figyelembe kell venni, amelyben a vállalkozó legalább egy napig biztosított volt.
A szocho alapját a szja-előleg alapjának figyelembevételével kell megállapítani, azzal, hogy
az szja-mentes jövedelem a szochoalapnak sem része.
A főfoglalkozású egyéni vállalkozót a saját maga után havonta terhelő adó alapja továbbra is legalább a minimálbér 112,5 százaléka, ezért ha a göngyölítéses módszerrel kiszámított szochoalap kisebb ennél az összegnél, akkor a szochót a minimálbér 112,5 százaléka után kell megfizetni.
A kisvállalkozók tételes adója, a katarendszer átalakítása után olyan intézkedéseket hoztunk, amelyek révén a korábbinak a negyedére csökkentettük az átalányadózók adóadminisztrációs terheit. Míg korábban az átalányadót választók havi bevallást voltak kötelesek tenni, 2023 januárjától negyedévente kell elkészíteniük a bevallásukat
– nyilatkozta korábban az Indexnek Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adópolitikáért felelős államtitkára. Jövő év elejétől tudniillik a foglalkoztatónak nem minősülő, átalányadózó egyéni vállalkozónak – a tárgynegyedév adatait havonként külön feltüntetve – negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap tizenkettedik napjáig kell elektronikusan benyújtania a 2358-as járulékbevallást.
Ha pedig az átalányadózó egyéni vállalkozó öregségi nyugdíj iránti igényt nyújt be, a nyugdíjkérelem benyújtását követő harminc napon belül saját magára vonatkozóan soron kívüli adóbevallást kell tennie a bevallással még le nem fedett, az öregségi nyugdíj megállapításának általa kért kezdőnapját megelőző napig terjedő időszakra.
(Borítókép: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal központi ügyfélszolgálati bejárata a IX. kerület Vaskapu utca 33–35.-ben. Fotó: Róka László / MTI)