Miközben egyre többen intézik online a karácsonyi ajándékvásárlást, még sincsenek tisztában azzal, milyen jogok illetik meg őket az internetes rendelés során, és mit tehetnek, ha elégedetlenek a kifizetett termékkel, vagy ha a webshopot tulajdonló cég nem hajlandó visszafizetni a jogszerűen visszaküldött termék árát.
Karácsonyt megelőzően a webshopok forgalma is megugrik, egyre többen intézik interneten az ajándékvásárlást. Ilyenkor a virtuális piacon több száz milliárd forintot költenek el a magyar vásárlók. Mindenekelőtt a legfontosabb jó tanács: legyünk óvatosak, mert
advent időszakában nemcsak az eladók és a vevők, hanem a hekkerek is rendkívül aktívak.
A napokban például az ország piacvezető apróhirdetéses oldalán az egyik vevőnek álcázott hekker áloldalt küldött az eladónak, hogy azon intézze a termék házhoz szállítását. Csak az éber banki informatikusnak volt köszönhető, hogy a tolvaj nem nullázta le az eladó bankszámláját.
Ami a keresett termék/szolgáltatás kiválasztását illeti, nem feltétlenül az internetes kereső által kiadott első találat a legmegfelelőbb. Az ár-összehasonlító oldalak használata mellett hasznos lehet a vásárlói visszajelzéseket is átfutni.
Először is: az interneten vásárolt termékekre ugyanolyan garanciális szabályok vonatoznak, mintha boltban vásároltuk volna meg:
Meghibásodás esetén érdemes jelezni a webshopnak a problémát, amely – ha a termék nem a vásárló hibájából romlott el – köteles gondoskodni annak cseréjéről vagy javíttatásáról.
Másodszor: internetes vásárlás esetén is a termék átvétele után 14 napig indoklás nélkül el lehet állni a vásárlástól, a webáruház pedig köteles visszafizetni a termék árát, a vevőnek csak a visszaküldés költségét kell kifizetnie.
A visszaküldés feltétele, hogy a vásárló időben, vagyis az átvételt követő 14 napon belül jelezze szándékát a webáruháznak.
Az elállás joga azonban nem vonatkozik minden termékre és szolgáltatásra.
A tizennégy napos gondolkodási idő nem érvényesíthető például a konkrét időpontra szóló repülő- és vonatjegyekre, egyedileg legyártott termékekre, fehérneműkre, élelmiszerekre, zárt csomagolású higiéniai termékekre, letöltött szoftverekre, illetve olyan lezárt adathordozókra, amelyeket a vevő átvételkor már felbontott. Ahogy az aukciós portálokon, apróhirdetéses oldalakon, illetve a közösségi médián keresztül, magánszemélytől vásárolt termékek esetén sem illeti meg a vevőt az elállási jog.
Idén jelentősen szigorodtak az úgynevezett akciózás szabályai is. Ezzel a jogalkotó gátat akart szabni a mértéktelen és ellenőrizhetetlen árengedmény-cunaminak, amikor is a kereskedő kénye-kedve szerint játszadozhatott a fogyasztói árral. Például úgy, hogy néhány napra levitte a termék árát, hogy aztán az eredeti árat visszaállítva akciósan kínálja megvételre. 2022. május 28-ától az árcsökkentés bejelentésekor a kereskedőnek meg kell jelölni a korábbi, a vállalkozás által az árcsökkentést megelőzően, legalább 30 napig alkalmazott árat. Új termék esetében pedig az akciózás előtti 15 napban érvényes legalacsonyabb árat kell feltüntetni.
Sokan azzal sincsenek tisztában, mit tehetnek akkor, ha a webshopot tulajdonló cég nem hajlandó megtéríteni a jogszerűen visszaküldött termék árát. A felmérések szerint legtöbben a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez fordulnának, abban a hitben, hogy a főfelügyelőség elrendelheti a visszafizetést. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke viszont mást tanácsol:
Valójában, ha valaki nem kapja meg a megrendelt és kifizetett árut, vagy a webshopot tulajdonló cég nem akarja visszaadni a visszaküldött termék árát, akkor fizetési meghagyásos eljárással juthat leggyorsabban a pénzéhez.
Fizetési meghagyásos eljárást bármelyik közjegyzőnél lehet kezdeményezni. Ha a vállalkozás a fizetési meghagyás kézhezvételétől számított 15 napon belül nem fizet, de nem is vitatja a követelést, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, és azonnal végrehajthatóvá válik. Ha viszont vitatja a követelést, vagyis ellentmondással él, a vevő bíróságon érvényesítheti a követelését. A közjegyzők tapasztalatai szerint azonban a fizetési meghagyás kézhezvétele után sokan kifizetik a jogos követelést, mert el szeretnék kerülni a súlyosabb következményeket.
A fizetési meghagyásos eljárást nem csak hazai, hanem bármelyik európai uniós székhelyű vállalkozással szemben lehet kezdeményezni, kivéve Dániát. Az európai fizetési meghagyásos eljárás abban különbözik a magyar fizetési meghagyásos eljárástól, hogy a közjegyző harminc napon belül vizsgálja meg a kérelmet, és kézbesíti az európai fizetési meghagyást az érintett vállalkozásnak, illetve abban is, hogy a kötelezett vállalkozásnak a kézhezvételt követően nem 15 napig, hanem 30 napig van lehetősége vitatni a követelést, azaz ellentmondással élni.
Akár belföldről, akár külföldről is rendelünk, a magyar fogyasztókat akkor is megilleti a jog, hogy a vételtől 14 napon belül indoklás nélkül elálljanak.
Ha más uniós államban bejegyzett vállalkozás webshopjában vásárolunk, akkor elállás esetén a visszaküldés költsége a fogyasztót terhelheti, ám garanciális probléma esetén, ha a minőségi kifogás jogosnak bizonyult, ez az összeg is visszajár.
A karácsonyi online vásárláskor azzal sem árt tisztában lenni, hogy 2021 júliusa óta minden, külföldön – Európai Unión belülről vagy kívülről – vásárolt termékre ki kell fizetni az áfát, valamint a legtöbb terméknél 150 eurós érték fölött vámfizetési kötelezettség is keletkezik. Ez komoly szigorítás ahhoz képest, hogy korábban a 22 eurónál kisebb értékű, az EU-n kívülről rendelt termékek után egyáltalán nem kellett áfát és vámot fizetni. Ettől függetlenül létezik egy olyan szabály is Magyarországon, miszerint a 10 euró alatti összeget nem kell beszedni és megfizetni.
Az is megfontolandó kérdés, vajon a külföldről beszerzett termék kedvező ára és a kiszállítás költsége együtt is olcsóbb-e a hazai beszerzésnél. Előfordulhat ugyanis, hogy a szükség szerinti visszapostázás többe kerül, mint amennyit magáért az árucikkért fizettünk.
(Borítókép: Jesus Hellin / Europa Press via Getty Images)