Csütörtök délután több órán át egyeztettek a Magyar Orvosi Kamara képviselői Takács Péter egészségügyi államtitkárral. Az eseményen a már elfogadott egészségügyi átalakításról szóló törvény, az új típusú finanszírozási rendszer, a magánorvosok állami ellátásba terelése és a szektort szintén erősen sújtó energiaválság is szóba került.
Félévenkénti változtatásokkal, rendeleti úton akarja véghez vinni az egészségügy permanens átalakítását Takács Péter államtitkár – többek között ez derült ki azon a többórás, online is közvetített egyeztetésen, mely a Magyar Orvosi Kamara kezdeményezésére jött létre.
Az egyeztetésen az első kérdés az volt, hogy miért nem nyilvános a Belügyminisztérium felkéréséből született, Boston Consulting Group által készített, az egészségügy átalakítását célzó javaslatcsomag. Takács Péter államtitkár erre úgy felelt, hogy azért nem nyilvános, mert ebben a dokumentumban vannak olyan tanácsok, amelyeket Magyarországon nem lehet megvalósítani szociokulturális okok miatt. Ilyen volt például, hogy a BCG szakértői azt javasolták, hogy 100 magyar kórház helyett 60 kórház maradjon idehaza.
Ezt azonban nyilvánvalóan nem fogjuk megvalósítani, mert a mostani magyar egészségkulturális szemlélet mellett nem lehet megtenni. A lakosság közelében kell lennie kórházszerű intézménynek
– mondta a Portfolio tudósítása szerint Takács Péter.
Az egyeztetésen a MOK képviselői megismételték azt a már korábban felrótt kritikát, miszerint a jogszabályok általánosságban nem egyértelműek. Takács Péter ezzel nem értett egyet, és egyébként is úgy véli, a hagyományok szerinti működés is relevánsnak tekinthető.
A tárgyaláson szóba került a finanszírozási rendszer átalakítása is, melynek részletei már hétfőn kiderültek a Belügyminisztérium rendelettervezetéből. Az államtitkár kijelentései alapján az új korszakban a rendszer „a jó minőségben elvégzett, sok munkát honorálná”, ez lenne a fő irány.
Nagy híve vagyok a direkt finanszírozásnak, hogy a kollégák esetszám után kapjanak finanszírozást, és a minőségi mutatókban tükröződjön a finanszírozás egy eleme
– fejtette ki a politikus.
Az egyeztetésen kitértek továbbá az elfogadott egészségügyi törvénymódosításra is, mely keretet adna a jövőbeli terveknek.
Az államtitkár visszautasította azt az állítást, hogy a kormány forrásbevonás nélkül hajtja végre az egészségügy átalakítását. Kiemelte azt is, hogy jelenleg három minisztérium dolgozik azon, hogy mentőövet dobjanak azoknak, akiket az energiaszámla rendkívüli mértékben sújt.
Az eseményen az is kiderült, hogy az államtitkár a következő időszakban gyökeresen átalakítaná a magyar szűrési rendszert, de arról a rendelettervezetről is tárgyaltak, mely állami ellátásban töltött munkát rendelne el a magánellátásban dolgozók részére.
Elhangzott, hogy a cél a tudásamortizáció elkerülése,
az előzetes 10 és 20 órás előírást ugyanakkor a beérkezett javaslatok alapján 8 és 16 órás keretekre szabják.
A választható intézményeket az Országos Kórházi Főigazgatóság jelölné ki, és a számítások szerint a magánorvosoknak 5 év alatt 3,3 hónapot kellene eltölteni az állami ellátásban.
Takács Péter kijelentette továbbá: a következő fél év legfontosabb feladata számára, hogy a köz- és magánellátás viszonya rendeződjön.
Azt teljesen szétválasztani nem lehet
– nyomatékosította, majd a zárógondolatoknál azt is kijelentette, hogy az egészségügyi rendszer átalakítása érzékeny kérdés, ezért a ciklus elején kell az átalakításokat levezényelni.
„Ha az első két évben nem lépjük meg, amit szükséges, akkor elveszítjük az esélyt, hogy bármi változzon a következő négy évben az egészségügyben” – mutatott rá.
(Borítókép: Takács Péter 2022. november 23-án. Fotó: Illyés Tibor / MTI)