A város önkormányzata a közelmúltban úgy határozott, hogy a helyi termőföld-tulajdonosoknak 2023. január 1-től hektáronként tízezer forint adót kell fizetniük. A gazdák aláírásgyűjtésbe kezdtek, hogy ne kelljen eleget tenniük a döntésnek.
Hódmezővásárhely közgyűlésén már két évvel korábban felmerült az új helyi adó bevezetése, ugyan akkor még hektáronként 6 ezer forint befizetésére kötelezték volna a termőföld-tulajdonosokat, azonban ebből csak november közepén lett rendelet.
Ennek értelmében 2023. január 1-jétől minden 4 hektárnál nagyobb szántó, kert, gyümölcsös és szőlő után a gazdáknak hektáronként 10 ezer forintot kell befizetniük az önkormányzatnak, amiből 80 millió forintos bevételre számít a város. A döntés után a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) aláírásgyűjtést indított az új földadó eltörlésére.
Politikai elköteleződésük miatt bünteti a baloldal a magyar gazdákat, az ő bevételükből kívánnak kikanyarítani maguknak egy szeletet. Ez a kommunisták 50-es évekbeli kuláküldözését idézi, ráadásul ez a bevétel nem is létezik, hiszen csak Csongrád-Csanád megyében 100 ezer hektárt sújtott idén aszálykár, a gazdák sok helyen a túlélésért küzdenek
– idézi a Metropol a NAK elnökét, Győrffy Balázst, aki szerint, ha a termelők költségei nőnek, az beépülhet az élelmiszerárakba, ami további drágulást generál. Ezt az interneten kitölthető petícióval akarják megakadályozni.
Szél István, a MAGOSZ Csongrád-Csanád megyei elnöke még december elején úgy fogalmazott, hogy idén 100 ezer hektárnyi aszálykárt jelentettek a térségben, ahol több ezer földtulajdonost érint az adó, országosan pedig két és fél millió földtulajdonos van jelenleg.
A Magyar Nemzetnek nyilatkozó vásárhelyi gazdák tartanak attól, hogy ezt a rossz példát más városok is átvehetik, miközben 2022-ben nagymértékben nőttek a mezőgazdasággal foglalkozók terhei, egyrészt az országot sújtó aszálykár, másrészt a megemelkedett energiaköltségek miatt.
Van olyan bérlőm, aki még a bérleti díját sem tudta kifizetni, mert hat és fél hektáron egy cső kukoricája sem termett az aszály miatt, noha előzőleg a beművelési költségei súlyos összegeket vittek el
– mondta a lapnak Tóth Mihály hódmezővásárhelyi termelő. Aki azt is elárulta: idén több földön elmaradt az aratás, mivel a betakarítás költségei sem térültek volna meg.
Márki-Zay Péter korábban a helyi földadóról úgy nyilatkozott, hogy a befizető termelők büszkék lehetnek erre.
Nagyon szép dolog, hogy a tehetősebb hódmezővásárhelyi emberek most hozzájárulnak a szegények segítéséhez
– eleveníti fel a lap a polgármester az intézkedéssel kapcsolatos kijelentését. Tóth Mihály erre úgy reflektált, hogy több olyan idős embert ismer, akinek van pár hektár földje, mégsem gazdagok. Arra is kitérnek, hogy a bérműveltetésbe adott földek esetében – amennyiben a rendelet hatályban marad – valószínűleg a tulajdonosok beépítik az adó összegét a bérleti díjba, amivel a helyi gazdák a megye többi termelőjéhez képest hátrányba kerülhetnek.
(Borítókép: Oláh Tibor / MTI)