Az egyik ismert magyar közmondás szerint ajándék lónak ne nézd a fogát. Ami arra az egykori lóvásári módszerre utal, amikor a vevő a ló foga alapján ellenőrizte az állat életkorát, bármit is állított előtte eladója. A közmondás maga pedig arról szól, hogy ne szóljuk le, ne becsméreljük az ajándékot, főleg akkor nem, ha azt jó szívvel adják. Hasonló elvi alapon áll két másik régi közmondásunk is: a szegénynek ajándéka drága, illetve a kéretlen ajándék a legkedvesebb. Persze vannak más ajándékos közmondásaink is, mint például az, hogy az ajándék megvakítja a bírót, vagy – és ez már nagyon messzire mutat – nem lehet a halált ajándékkal megkerülni.

Szokásos és nem szokásos mérték

Maradjunk azonban az ajándék lónál. Először is tisztázzuk: mit takar az ajándékozás fogalma? Azon túlmenően, hogy ez egy szép emberi gesztus, egyúttal szerződés is, amely az ajándékozó és a megajándékozott között jön létre. Mivel egy szerződés nemcsak írásban, hanem szóban vagy ráutaló magatartással is születhet, az ajándékozási szerződés legtöbbször azzal létrejön, ha valaki az ajándékot elfogadja. Persze jól néznénk ki, ha még a legapróbb figyelmességet is bonyolult jogi csűrcsavarokhoz, alaki feltételekhez kötnék! Emiatt tesz különbséget a Polgári törvénykönyv a szokásos mértékű ajándék és a nem szokásos mértékű ajándék között.

A szokásos mértékű ajándék megítélése – mint annyi minden a jogban – relatív. Befolyásolja a felek anyagi helyzete, hiszen más a szokásos mérték egy gazdag és egy szegényebb családban.

A hazai bírósági gyakorlat általános zsinórmértékként egy személygépkocsi ajándékozását már nem tekinti szokásos mértékű ajándéknak. Ez azért lényeges szempont, mert a szokásos mértékű ajándék visszakövetelése lehetetlen még abban az esetben is, ha az ajándékozó és a megajándékozott közötti viszony esetleg időközben végletesen megromlott.

Visszakanyarodva az ajándék lóhoz, a közmondás a hatályos jogi szabályozásban is tovább él. Előfordulhat tudniillik, hogy az ajándékba kapott tárgy valamilyen hibában szenved, márpedig hibás teljesítés esetén szavatossági igénnyel lehet élni. Csakhogy olyan szerződéseknél, ahol az egyik fél nem ad ellenszolgáltatást (vagyis a szerződés ingyenes), nem lehet kellékszavatossági igényt támasztani. Ha az ajándék hibás, nem lehet az ajándékozóval szemben szavatossági igénnyel élni, nem lehet követelni az ajándék kijavítását vagy kicserélését.

Noha a legtöbb esetben nem kötelező az ajándékozási szerződés írásba foglalása, azért nagyobb értékű ingóság ajándékozásakor megfontolandó lehet.

ugyanis a földhivatali bejegyzéshez az kell.

Amikor visszakérhető, és amikor nem

Az ajándékozás megtörténte után előfordul olyan helyzet, amikor az ajándék visszakérhető. A törvény szerint az alábbi esetekben követelhető vissza:

• ha az ajándékozó körülményei időközben olyannyira megváltoznak, hogy a létfenntartása miatt szüksége van a korábban adott ajándékra;
• ha a megajándékozott (vagy vele együtt élő hozzátartozója) az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el; vagy
• ha az ajándékozónak az ajándékozással kapcsolatos feltevése meghiúsult (ilyen például a várható házasságkötés reményében adott ajándék, de az esküvő elmarad).

Néhány esetben azonban még ilyenkor sem követelhető vissza. Így különösen akkor,

• ha az ajándék vagy a helyébe lépett érték a jogsértés elkövetése időpontjában már nincs meg;
• ha az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta; vagy
• ha az ajándék szokásos mértékű.

A szülőknek nem árt tudni, hogy a korlátozottan cselekvőképes kiskorú (14 évnél idősebb, de 18-nál fiatalabb) is ajándékozhat szokásos mértékű ajándékot. Így ha a kamasz fiú barátnőjének odaajándékozza a 48 szerelmes vers című kötetet, akkor azt bátran megteheti, ha viszont a több százezer forintos, legújabb iPhone 14 Pro mobiltelefonját, akkor a szülő ezt tapintatosan megakadályozhatja, mivel az ilyen ajándékozás amúgy is érvénytelen.

Illetékfizetési és -mentességi szabályok

Ha elsőre kissé durván is hangzik, de ajándékozás esetén a megajándékozottnak – legalábbis fő szabály szerint – illetéket kell fizetnie. Az ajándékozási illeték általános mértéke a tiszta érték 18 százaléka, míg lakástulajdon esetén a 9 százaléka. Szerencsére a fő szabály alól több kivétel is van. Így például illetékmentes:

• az egyenes ági rokonok és a házastársak közötti ajándékozás;
• a 150 000 forintnál alacsonyabb forgalmi értékű ingóságok ajándékozása (nem árt tudni, hogy a pénz ingóságnak számít, ezért az ajándékozása is csak 150 000 forintig illetékmentes, feltéve, hogy nem készült róla okirat);
• a lakóház építésére alkalmas telektulajdon ajándékozása, feltéve, hogy a megajándékozott az ingatlanon négy éven belül lakóházat épít, és a felépített lakóházban a lakás hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább tíz százalékát.

A béren kívüli juttatásnak nem minősülő, egyes meghatározott juttatások közé tartozik az úgynevezett csekély értékű ajándék, amely évente egyszer adható. Ilyen ajándéknak minősül a minimálbér tíz százalékát (húszezer forintot) meg nem haladó értékű termék vagy szolgáltatás, amely után az adót a kifizetőnek kell megfizetnie.

Ami pedig az év végi üzleti ajándékozást illeti, Görög Ibolya protokollszakértő szerint az egyik legfontosabb szabály, hogy az ajándéknak, üdvözlőlapnak mindenképp december 31-ig meg kell érkezni a címzetthez. Ellenkező esetben ugyanis az üzleti partner azt gondolhatja, hogy megfeledkeztek róla, vagy – ami még rosszabb – a megmaradt ajándékokat küldték ki neki.

(Borítókép: Ngampol Thongsai / EyeEm / Getty Images Hungary