Az állami kontroll és a kormányzati problémamegoldás hatékonyságába vetett hit az idén több jelentős horderejű döntésben is megnyilvánult. Amint azt a főváros példája mutatja, ha az érdekelt felek közti párbeszéd nem is, a külső körülmények képesek lehetnek egy-egy központosító törekvést eltéríteni.
A kormányzat több, közelmúltbeli intézkedése is abba az irányba mutat, hogy a fennálló problémák megoldásának lehetőségét az erős központosításban és a megbízható vezetők által gyakorolt kontroll szisztematikus szélesítésében véli megtalálni. Az önkormányzati fenntartású iskolák államosítása óta eltelt időszak mára nemcsak hogy felszínen tartotta, hanem ki is élezte azt a vitát, ami az állam, mint jó gazda kérdéskörét járja körül. Az alábbiakban az ellenzéki vezetésű fővárost érintő állami beavatkozásokat, illetve azok kísérletét tekintjük át.
Már lezajlott a vita a parlamentben, miután a kormány beterjesztette az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/2031 számú törvényjavaslatot. Ez az a jogszabály, amely egyebek mellett magában foglalja a még önkormányzati fenntartásban lévő járóbeteg alap- és szakellátás államosítását is. Jó esély van arra, hogy a tervezetet még idén elfogadhatják, így az már január 1-jétől hatályba is léphet.
A tervezet sarokpontjainak kiszivárgásakor Karácsony Gergely és a Magyar Orvosi Kamara is tiltakozását fejezte ki. A főpolgármester úgy látja, az önkormányzati szakrendelők államosítása hosszabb várólistákat eredményezne.
Ennél is fontosabb azonban, hogy a kormányzat és a főváros között létrejött megállapodás szerint Budapest akkor támogatja a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezését, ha a kormány az Egészséges Budapest Program (EBP) keretében évi 10 milliárd forinttal segíti a kerületek kezében lévő egészségügyi ellátórendszer alapellátáshoz és járóbeteg-szakellátásához kapcsolódó fejlesztéseit. Eddig a kerületi önkormányzatok már több mint egy tucat rendelőintézetet újítottak fel. A VIII. kerületben petícióban tiltakoznak az államosítás ellen.
Budapest vezetése szerint az elfogadás előtt álló intézkedés szembe megy a főváros és a kormány 2019-es megállapodásával.
Elutasítjuk, hogy ezek a rendelők állami felügyelet alá kerüljenek, hiszen nemcsak a betegek, de az orvosok és az egészségügyi dolgozók érdekei is sérülnének.
November végén a Fővárosi Önkormányzat képviselő-testülete egyöntetűen támogatta azt a javaslatot, hogy a járóbeteg-szakellátás állami kézbe kerüléséről a feladatot ellátó helyi önkormányzat dönthessen. Erről az egészségügyért felelős minisztert is tájékoztatták.
A Magyar Orvosi Kamara szerint is aggályos a tervezett változtatás, mivel a működésben a túlzott centralizáció elveszi a „helyi kezdeményezések és kreatív megoldások erejét”. Azt szeretnék, ha a részletszabályok hatástanulmányait, illetve a modellkísérlet eredményeit társadalmi és szakmai körökben is megvitatnák, „jelentősen több mint ötnapos határidővel”.
Pénzügyi ellentételezés nélkül államosították a Fővárosi Önkormányzat több, V. kerület területén található közvagyonát. A Pénzügyminisztérium által készített jövő évi költségvetés megalapozását szolgáló koncepció ezt a közterületek jobb fejleszthetőségével és a belvárosi lakosság életminőségének javításával indokolta. Lapértesülések szerint a javaslat valójában Rogán Antalhoz, Belváros-Lipótváros korábbi polgármesteréhez köthető. A főpolgármester gyanúja szerint így akarták a Vörösmarty téri karácsonyi vásárt kormányközeli kezekbe juttatni, illetve a Széchenyi téri szállodaprojekt útját egyengetni. Tény, hogy nyáron négy közterület, a Vörösmarty tér, a Podmaniczky tér, a Széchenyi tér, valamint a Széchenyi tér és Bajcsy-Zsilinszky út közötti Arany János utca az államhoz került, onnan pedig az V. kerülethez.
A Fővárosi Önkormányzat reakciója sem váratott sokat magára. Budapest vezetése az Alkotmánybírósághoz fordult, valamint a bíróságon kártérítési pert indított a tulajdonelvonás miatt.
Bár a Vörösmarty tér területhasználatáról, az itt megrendezendő karácsonyi vásárról a tulajdonosváltást követően a főváros (Budapest Brand nevű cége) és az V. kerület egyeztetett, de nem jutottak megállapodásra, így végül idén már nem a főváros, hanem a Krskó Tibor, kormányközeli vállalkozó érdekeltségébe tartozó Ádvent Bazilika (AVB Kft.) kapott 90 százalékos kedvezménnyel közterület-használati engedélyt és szervezhette meg az ádventi vásárt.
Augusztus végén kereste meg a Technológiai és Ipari Minisztérium a Fővárosi Önkormányzatot azzal a felvetéssel, hogy államosítaná Budapest ivóvízhálózatát – praktikusan a vízcsőrendszert, ami nagyrészt a föld alatt fut. (Budapest vízszolgáltatásáért a Fővárosi Vízművek a felelős, de maga a csőhálózat az önkormányzat tulajdona.) Az elképzelés szerint az állam ázsiós tőkeemeléssel beszállt volna a Fővárosi Vízművekbe, így segítve a mára 18 milliárdos hiányt felhalmozó közműszolgáltató finanszírozását, cserébe ellenszolgáltatás nélkül, ingyen vitte volna a csőrendszert.
Az akvizícióval azonban Budapest városvezetése teljes mértékben elveszítette volna ráhatását arra, hogy hol és milyen fejlesztések történjenek a csőhálózaton.
A főváros szerint a nagy önkormányzati közműszolgáltatók megtartása stratégiai kérdés, ezért maga kívánja menedzselni az ivóvízellátási folyamatokat.
Tüttő Kata főpolgármester-helyettes december elején arra emlékeztetett, hogy a kormányzat az ivóvízdíj fogyasztói árát 2009-es árszínvonalon befagyasztotta, miközben a cégek bérköltsége megduplázódott, a víz kitermeléséhez és szállításához szükséges energia díja az egekbe szökött, a kormány pedig a fizetendő közműadót még négy és félszeresére fel is emelte. Ebből adódott számos település szolgáltatójánál az a hatalmas forráshiány, ami a hálózat fejleszthetőségét ellehetetlenítette és csődközeli állapotot eredményezett.
Az önkormányzati víziközmű-hálózatok Nemzeti Vízművek Zrt.-be integrálásának állami kísérlete mögött nem állt kidolgozott finanszírozási koncepció, miközben nyilvánvaló volt, hogy nagyon komoly kiadással jár üzemeltetésük.
Az állam nem tett le az asztalra Budapest esetében sem olyan konstrukciót, ami a hálózat közép- és hosszú távú, üzembiztos működését garantálta volna. A Szentendrei-szigetről kitermelt víz biztosítja Budapest és környéke ivóvízigényének 70 százalékát, szállítása azonban rendkívül energiaigényes (annyi villanyáram szükséges hozzá, mit Budapest komplett közvilágításához). Minél aszályosabb az időjárás, minél alacsonyabb a Duna vízszintje, annál drágább. Erre tekintettel a korábbi erősen ultimátumszerű közműátvétel lendülete megtört, Budapest vízcsőhálózatának államosítása pedig egyelőre lekerült a napirendről.
(Borítókép: A budapesti Vörösmarty tér 2020. december 19-én. Fotó: Faludi Imre / MTI)