Az állami lakástámogatások meghosszabbítása a kedvezőtlen ingatlanpiaci tendenciák vevőkre és eladókra gyakorolt hatásait egyaránt tompíthatja.
Még 2022 utolsó napjai is izgalmakat tartogattak a lakáspiac számára, mert csak az év végén dőlt el a lejáró lakás- és családtámogatások jövője. Ráadásul nem várt karácsonyi ajándékot kaptak az átlag feletti gázfogyasztással rendelkező ingatlanok tulajdonosai is – derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből, amely a támogatásokról szóló új rendeletek 2023-ban várható hatásait ismerteti.
Év végén több olyan támogatást is meghosszabbítottak, amelyek nélkül a lakáspiacot kisebb forgalom és csökkenő árak jellemezték volna 2023-ban.
Szerdán jelent meg az a rendelet, amely szerint két évvel meghosszabbították a babaváró támogatás és a falusi csok igénylésének határidejét. Bár a babaváró szabad felhasználású kölcsön, a családok túlnyomó részben lakáscélra, sok esetben az első lakásvásárláshoz szükséges önerő biztosítására fordították. A babaváró támogatás 2024 végéig történő meghosszabbítása a lakáspiac nagy részét is mozgásban tarthatja.
Magyarországon tíz emberből kilenc saját tulajdonú ingatlanban lakik, így a költözéssel járó lakásvásárláshoz szükség van a meglévő ingatlan értékesítésére is. Mivel a költözési és eladási láncolatok végén általában az első lakásvásárlás előtt álló fiatalok állnak, ezért a babaváró támogatás meghosszabbítása nem csak az igénylőket hozza helyzetbe. A dominóhatás miatt pedig több eladó is nyerhet azzal, hogyha egy fiatal család ingatlant vásárol a nehéznek ígérkező 2023-as évben.
– mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
A szakértő szerint a falusi csok meghosszabbítása az érintett kistelepülések további erősödését eredményezheti. Emellett tovább záródhat kistelepülések és a nagyvárosok közötti ingatlanárolló.
A falusi csok hatása már eddig is elég látványosnak mondható, hiszen a támogatás bevezetése óta eltelt három és fél évben az érintett településeken az átlagos négyzetméterárak 121 százalékkal, 252 ezer forintra nőttek. A fővároson kívüli nagyobb településeken viszont visszafogottabb, 70 százalékos drágulás következett be, így utóbbiakat átlagosan 592 ezer forintos négyzetméterár jellemzi. A falusi csokos településeken található ingatlanok tempósabb értéknövekedése az ott élők vagyoni helyzetét is javítja, így ők még tempósabban zárkózhatnak fel a nagyobb városokban élők szintjéhez.
Az ingatlan.com elemzése szerint ugyancsak fontos lakáspiaci szempontból az a pár napja bejelentett szabály, amely szerint 2023 első négy hónapjában – a fűtési szezon végéig – nem lesz magasabb az átlagfogyasztás feletti gáztarifa. Ez azért jelentős lépés, mert így jóval kevesebben akarnak majd mindenáron megválni a jelentős energiafogyasztású ingatlanuktól. Egyúttal a szóban forgó ingatlanok értékvesztését is tompíthatja ez az intézkedés, ami támaszt adhat a lakásáraknak.
Az ingatlanpiacon jövőre számos kihívással kell szembenézniük a vevőknek és eladóknak, például a megemelkedett hitelkamatok vagy az adásvételek számának akár 20-25 százalékos mérséklődése miatt. Az állami lakástámogatások meghosszabbítása viszont tompíthatja a kedvezőtlen piaci tendenciák vevőkre és eladókra gyakorolt hatásait.
(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)