Az elmúlt néhány évben lerakták az alapokat a védelmi beszerzéseknek köszönhetően. A tíz évre tervezett haderőfejlesztési program 2026-ban fog befejeződni, de mivel mindig tíz éves távlatokban készítik elő a honvédelmi tervezéseket, ezért már most modellezik a távolabbi jövőt – hangsúlyozta a dandártábornok. 

A vonatkozó NATO-szabályzat szerint minden tagállamnak védelmi kiadásokra kell fordítania a GDP két százalékát, ez Magyarország esetében 2023-ban meg is fog valósulni, de a háborús fenyegetés miatt a közeljövőben több tagállam is meg fogja emelni ezt a kiadást.

Sokan nem tudják, de ennek a 20 százalékát fejlesztésre kell fordítani, emiatt van az, hogy a korszerűtlen hadfelszerelések lecserélése meg tudott indulni

– magyarázta Porkoláb Imre a Mandinernek, hozzátéve, hogy a tárcánál nagy erőkkel dolgoznak a hadsereg fejlesztésének további, modernebb módjain. Korábban az volt a megszokás, hogy a katonai szféra fejlesztései némi késéssel megjelentek a civil szférában is: ilyen volt például a GPS is, amelyet a hadsereg fejlesztett ki, majd tíz évvel később megjelentek polgári körökben is. 

Ma viszont már az a megszokott, hogy kisvállalatok is képesek az egész iparágakat felbolygató felfedezésekre, ezért sokkal nagyobb a rájuk irányuló figyelem. „Például az autonóm önvezető rendszerek fejlesztése – akár a földön, akár a levegőben (dróntechnika) – egy nagyon érdekes terület, a mezőgazdasági szektorban fejlesztik ezeket, de a védelmi szektorban is lehet hasznosítani” – példálózott a miniszter biztos.

A védelmi szektorban megjelenő innovációk kezelésére létrejön egy központi szerv, a Védelmi Innovációs Kutatóintézet (VIKI). Ennek a vezetője maga Porkoláb Imre lesz, a szervezet pedig több területtel is foglalkozik, mint például a trendmegfigyelés vagy az inkubáció. 

Porkoláb Imre szerint a fejlesztésekkel kapcsolatban a legfontosabb a digitalizáció. „Egyrészt a katonák kognitív fejlesztése, technikai tudásának szélesítése, hiszen a háborúk egyre komolyabb műszaki felszerelésekkel zajlanak; a katona felszerelését úgy kell kialakítani, hogy képes legyen a legjobb hatásfokkal megvívni a harctevékenységét” – magyarázta a dandártábornok. 

Másrészről pedig a járműdigitalizáció is fontos. Hiába érkeznek a legkorszerűbb harci eszközök Magyarországra, ezeket továbbra is fejleszteni kell, mert négy-öt év múlva már nem biztos, hogy használhatók lesznek. Emellett pedig arra is törekedni kell, hogy a jelenlegi eszközöket összekössük egymással. 

Harmadrészt pedig a kibervédelemnek és az űrképesség fejlesztésének is kiemelkedő jelentősége van, vagyis a műholdas megfigyelésnek, a kommunikációs képeségnek, az adatfeldolgozásnak és az adatelemzésnek. 

A műsorvezető azon kérdésére, hogy az ukrajnai háború hogyan változtatta meg a magyar fejlesztések irányait, Porkoláb Imre úgy felelt, hogy a „csapásmérő képességeken és a helyzetfelismerő képességeken kell javítani”. Emellett pedig a hagyományos tüzérségi eszközökön kívül megjelentek a különböző dróntechnológiák és a kamikaze drónok is. 

A légvédelmi rendszerekre óriási szükség van, egyfajta Vaskupolát építünk Magyarországon

 – folytatta Porkoláb Imre, hozzátéve, hogy a hazai fegyvergyártás, illetve majd a hazai lőszer- és robbanóanyag-gyártás fogja megteremteni az ellátásbiztonságot Magyarország számára. A dandártábornok osztotta az egykori honvédelmi miniszter, Benkő Tibor két évvel ezelőtti gondolatait, miszerint a modern magyar hadsereg 2026–2028-ra jöhet létre. 

Magyarország szuverenitásának védelmét a kormány a NATO keretében képzeli el, a NATO hadseregeivel való együttműködésben – tette hozzá a miniszteri biztos. 

(Borítókép: Katonák műveleti gyakorlat után Újdörögdön 2022. szeptember 1-jén. Fotó: Vasvári Tamás / MTI)