Zacher Gábor szerint 2022-ben érdemes felismerni, hogy a középiskolások már rég tisztában vannak a szerekkel. Nem ijesztgetni kell őket, hanem arról beszélni, hogy mit kínálnak ezek a szerek, és hova juthat el az ember a használatuk során. Ha felismerjük, mi a személyes motiváció a drogfogyasztás mögött, a prevenció is hatékonyabb lehet.
A drogfogyasztás mai trendjeiről, miértjéről és a szülői reakciók fontosságáról is beszélt Zacher Gábor a Forbes magazinnak. A 62 éves toxikológus nem hisz a konzervatív prevenciós oktatásban, ami szerint ha a gyerek elszív egy marihuánás cigit, egy hét múlva heroinista lesz, éppen ezért nem is démonizálja a kábítószert.
Mint mondta, az ilyen klisék helyett inkább azt kellene erősíteni, hogy miket ad át a gyereknek a szülő, a pedagógus, a szakember, hogy segíti őt át a nehézségeken, hogy áll mellette a kamaszkorral járó változások alatt.
Magyarországon évente körülbelül 60 ember hal meg túladagolás, krónikus használat, hepatitis C vírus miatt, mely rendkívül alacsony számnak tűnhet ahhoz képest, hogy a média milyen hangsúllyal kezeli az ilyen és ehhez hasonló eseteket.
Én azt gondolom, hogy a magyar kábítószer-helyzet erősen túl van hype-olva. Körülbelül húszezer kábítószerfüggő van most Magyarországon, ami azért nem egy rettenetesen nagy szám a teljes lakossághoz viszonyítva. Már országokban ennek a 10-15-20-szorosával is lehet találkozni
– magyarázta Zacher.
Természetesen fontos, hogy a büntetőjog keretet adjon a droghasználatnak, de ha megkérdeznénk egy fiatalt, hogy ő miért nem használ, az első számú okok között nem azt mondaná, hogy mert fél a börtöntől. Sokkal nagyobb visszatartó erő az otthonról hozott értékrend. Most gondoljon bele, hogy körülbelül 40 millió droghasználat van Magyarországon évente, és a rendőrségi ügyek száma, ha nagyon fölfelé kerekítünk, akkor körülbelül nyolcezer
– folytatta, később hozzátéve, hogy december 30-án volt két éve, hogy Magyarországnak nincsen kábítószer stratégiája, és egyelőre nyoma nincs annak, hogy ez készülőben lenne.
Persze lehet mondani, hogy a mostani gazdasági és politikai környezetben nem ez a legnagyobb problémánk. Most mindenki mással van elfoglalva, túlélésért küzdenek az emberek, de pontosan ez is vezethet oda, hogy sok ember az idézőjelbe tett apró örömöket keresi egy üveg bor vagy néhány tabletta segítségével
– fejezte be.
Mint arról korábban az Index is beszámolt, a pandémia alatt előtérbe került az alkoholfogyasztás, a tapasztalatok pedig mind azt mutatják, hogy nagymértékben nőtt a szenvedélybetegek száma a koronavírus-járvány alatt is.
800 ezer alkoholistánk van, a járványhelyzet kapcsán évente félmillió dollárral megemelkedett az antidepresszánsokból származó bevétel. Mondjuk ehhez képest a kábítószer használata visszaesett a járványhelyzet idején
– magyarázta Zacher, hozzátéve, hogy a visszaesés elsősorban nem a kábítószerek megemelkedett árának köszönhető.
Hát most gondoljon bele, hogy otthon ül péntek este, sehova sem mehet. Lenne kedve bevenni két ecstasyt, aztán beszélgetni a szekrényajtóval? Azt gondolom, hogy alapvetően nem
– fejezte be. Ezzel szemben azonban az alkoholfogasztás száma mégsem csökkent még a járványhelyzet során sem, sőt mi több, emelkedett. Mint elárulta, a statisztikák alapján az otthon fogyasztott alkoholok száma megnőtt, a publikusan fogyasztotté pedig csökkent, egy alkoholistának ugyanis nem kell kocsma ahhoz, hogy megigya a magáét.
Zacher szerint azt is fontos megjegyezni, hogy ha egy szülő kábítószerezésen kapja gyermekét, az még egyáltalán nem a világ vége. A toxikológus szerint ilyen esetekben inkább arra érdemes visszakérdezni, hogy a gyerek miért döntött a szerhasználat mellett.
Rendben, fiam, használtad, nem örülök neki, de akkor már mondd el, milyen élmény volt, mit kaptál meg attól a szertől. Tudsz ilyet mondani? Nagyon érdekes, hogy erre mit válaszol a gyerek. Mert ha azt mondja, hogy sokat röhögtem, meg mittudomén, jobb volt a szex, akkor az ember azért ne essen kétségbe rögtön
– magyarázta a lapnak, később kiemelve, hogy sajnos a szülői reakciók nagyon kiszámíthatatlanok, pláne, ha az anyuka és apuka rendszerváltozás előtti gyerekek.
Én is akkor nőttem fel, akkor még maximum ragasztót tudtunk szívni, nem csoda, hogy démonizálva van ez a dolog
– fejezte be.
Szerinte az elkövetkező 10-15 évben jelentősen meg fog változni a drogokhoz való viszony, amely alatt természetesen nem azt érti, hogy a gyereket meg kell dicsérni, ha kiderül, hogy fogyasztott valamit. Ezzel szemben azonban fontos megjegyezni, hogy a tiltás és az agresszió helyett sokkal inkább nagyobb segítség lehet, ha a szülő segít a gyereknek feltérképezni, miért volt a szerre szüksége, mellyel lehet, hogy egy olyan védőhálót képez köré, ami segít megtartani a mentális egészségét.
(Borítókép: Zacher Gábor. Fotó: Kaszás Tamás / Index)