„A kormány a háborús veszélyhelyzet és az energiaválság okán már 2022 nyarán, a 2023. évi költségvetés elfogadása során bizonytalan időre elhalasztotta ezt a programot, így jelenleg nem folynak előkészületek a megvalósítás érdekében” – közölte lapunkkal a Belügyminisztérium, amikor arról érdeklődtünk, hogy idén elindul-e az immár több éve halogatott program.
Orbán Viktor miniszterelnök 2019 februárjában évértékelő beszédében jelentette be, hogy minden 9. és 11. évfolyamos tanuló részt vehet egy kéthetes külföldi nyelvtanfolyamon, amelynek költségeit a kormány fizeti. Ugyanebben az évben Kásler Miklós még az emberi erőforrások minisztereként Bartos Mónika fideszes képviselőt nevezte ki a program előkészítésével és koordinációjával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztosnak.
A program ugyanakkor „a koronavírus-járvány által okozott bizonytalan helyzet miatt” végül 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben sem indult el, és mint azt az Index a Belügyminisztériumtól megtudta: idén sem lesz másképp.
A kormány a háborús veszélyhelyzet és az energiaválság okán már 2022 nyarán, a 2023. évi költségvetés elfogadása során bizonytalan időre elhalasztotta ezt a programot, így jelenleg nem folynak előkészületek a megvalósítás érdekében
– tájékoztatta lapunkat a tárca.
Mint ismert, korábban azt ígérték, hogy az állam nemcsak a nyelvtanfolyamok díját, valamint az utazást, a szállást és az ellátást állja majd, hanem még a diákok zsebpénzét is.
Kásler Miklós korábban azt is közölte, hogy csaknem 140 ezer diák jogosult a részvételre, és erre a kormány kilencvenmilliárd forintos keretet alakított ki, ami diákonként kétezer eurót, vagyis több mint hétszázezer forintot jelent.
Az angol nyelvű képzéseknél Anglia, Írország és Málta, míg a német nyelvterületek közül Ausztria és Németország szerepelt a célországok között, de Franciaországba és Kínába is utazhattak volna a diákok. Az eredeti tervek szerint délelőttönként nyelvi kurzusokon, délután, valamint hétvégén kulturális és sportprogramokon vettek volna részt, a szállást pedig családok biztosították volna annak érdekében, hogy a nyelvtanulás még hatékonyabb legyen.
Az elmúlt években a kormány több szempontból is megreformálta – leginkább lazította – a nyelvtanulásra és a nyelvvizsgákra vonatkozó szabályokat, kezdve a nyelvvizsga-amnesztiával, amely csak az első évben, 2020-ban több mint százezer új diplomást hozott.
Mint arról szintén írtunk, 2024-től módosul a felsőoktatási törvény, az új szabályok szerint a felvételi pontszámítás és a diplomakibocsátás vonatkozásában is nagyobb autonómiát kapnak az egyetemek, ezentúl az intézmények saját hatáskörben dönthetnek arról, hogy elvárják-e a nyelvvizsgát.
Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter a bejelentéskor úgy fogalmazott, hogy a módosítás „leegyszerűsíti a diplomaszerzést hazánkban, ami a statisztikai adatok szempontjából mindenképpen jó az országnak”.
Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke a tárcavezető bejelentését az alábbiak szerint kommentálta lapunknak:
A minisztériumban most döbbenhettek rá arra, hogy arányaiban nagyon keveseknek van felsőfokú végzettségük, ez lehet a nyelvvizsga-követelmény felpuhításának hátterében.
A felpuhításnak valóban komoly jelei vannak, hiszen míg a kormány 2015-ben még arról fogadott el jogszabályt, hogy már a felsőoktatási felvételihez is kötelező legyen legalább egy középfokú nyelvvizsga – igaz, ezt a döntést még a hatálybalépés előtt visszavonták –, az egyetemek mostanra arra is lehetőséget kaptak, hogy ezt már a diploma kiadásához se várják el, és most bizonytalan ideig a kéthetes külföldi nyelvtanfolyam is várat magára.
(Borítókép: Patricia Monteiro / Bloomberg via Getty Images)