Budapest 23 kerülete közül hat vezetője nem ment el arra az egyeztetésre, melyen az energiaválságra adható kormányzati segítség részleteiről lett volna szó. Szószólójuk azt mondja, el akarták kerülni, hogy az ajánlattételnél kijátsszák őket egymással szemben.
Százmilliós nagyságrendű központi kompenzációtól esett el a hat budapesti kerület, amely nem ült tárgyalóasztalhoz az egyeztetésekre kijelölt Láng Zsolt kormánybiztossal.
A kormány 2022 őszén minden, 10 ezernél több lakossal rendelkező település vezetésével egyeztetést kezdeményezett annak érdekében, hogy az elszabaduló energiaárak által okozott önkormányzati tehernövekedést egy beszélgetés keretében áttekintsék. Ezt megelőzően bekérték a működésre vonatkozó alapadatokat és azt a tervet, melyet az adott önkormányzatok az előírt 25 százalékos megtakarítás elérése érdekében dolgoztak ki. Az úgynevezett „menedzsmenttervben” azt kellett leírniuk, hogy mit tesznek a működési költségek fedezetének biztosításáért, hogy miként csökkentik a költségeiket, hogyan rendelik alá a tartalékaikat a működés érdekeinek, de még a vagyonértékesítésben rejlő lehetőségeket is ismertetniük kellett.
Ferencváros már a tárgyalás feltételéül szabott adategyeztetésben sem vett részt,
így a Baranyi Krisztina által vezetett IX. kerület eleve kiesett a kedvezményezetti körből. Pedig a kormányzat láthatóan komolyan vette, hogy központi támogatás nélkül a települések csődbe mehetnek, amit a Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter által bejelentett, 44 milliárd forintos szétosztható keretösszeg is nyomatékosított.
Bár a IX. kerület vezetése nem válaszolt a távolmaradásának okát firtató kérdéseinkre, az egyik kerületi képviselő szerint költségvetésük elfogadásakor sikerült annyira meghúzniuk a nadrágszíjat, hogy közel egymilliárdos megtakarítást értek el, így – bár minden forintot érdemes megfogni – nem a működési költség előteremtése a legnagyobb gondjuk. Azt ugyanakkor nehezményezte, hogy lapunktól kellett értesülnie az elmaradó kormányzati támogatás okáról.
Gyurcsány Ferenc pártjának fővárosi polgármesterei (illetve a már egyértelműen idesorolt Déri Tibor újpesti polgármester is) láthatóan szélesebb körű politikai játszma erőpróbájaként tekintettek a szóban forgó rezsikompenzációra. Bár Gulyás Gergely egyértelműen visszautasította, hogy ellenzéki, illetve kormányoldali szempontok alapján osztanák a budapesti kerületeknek a pénzt, Szaniszló Sándor, a DK fővárosi frakcióvezetője arra emlékeztetett, hogy az úgynevezett gazdag városok, így a fővárosi kerületek esetében is jelentősen megemelték a szolidaritási hozzájárulás összegét, ami a XVIII. kerület esetében 1,8 milliárdos tehernövekedést eredményez, ráadásul ez a helyi költségvetés elfogadását követően derült ki.
Azt az eljárást is kifogásolta, hogy a koronavírus-járvány időszakától kezdve különböző címzett támogatások formájában a fideszes kerületek kaptak vissza pénzt, míg az ellenzékiek nem. A mostani rezsikompenzáció esetében is ezt feltételezték, ezért azt kérték, hogy a III., IV., XI., XV. és XVIII. kerület polgármestereit egyszerre fogadja a kormánybiztos, hogy az ajánlattételkor ne játsszák ki őket egymás ellen.
A pénz lehívása érdekében a kért adatokat beküldték, most pedig Láng Zsolt szóbeli ígéretének megfelelően arra várnak, hogy írásban kapják meg a kormányzati ajánlatot.
(Láng Zsolt utólag jelezte, hogy ilyen ígéretet nem tett.) Bár a személyes egyeztetéstől való távolmaradást a kancelláriaminiszter úgy értékelte, hogy ezek a kerületek nem igényelték a támogatást, Szaniszló szerint sehol nincs előírva, hogy csak személyesen lehet a kormány képviselőjével kapcsolatot tartani. A hétfő este nyilvánosságra hozott kormányzati támogatásokról szóló dokumentum mindenesetre világossá tette, hogy a DK legtöbb polgármestere eltaktikázta magát. Újpest és négy DK-s kerület ugyanis egy fillért sem kapott.
Erzsébetváros polgármestere, az ugyancsak DK-s Niedermüller Péter azonban helyesebbnek látta, ha személyesen lobbizik a VII. kerületi óvodák, bölcsődék, egyéb kerületi intézmények rezsikönnyítéséért. Különutas együttműködése nyomán több mint 300 millió forinttal sikerült a VII. kerület működési költségeit csökkenteni. A kormányzat ezzel a döntésével üzenetet is küldött a fővárosban pozícióit erősíteni kívánó pártnak, hogy nem lesz partner a politikai taktikázásokban.
A legnagyobb összegű rezsikompenzációt, 762 millió forintot a fideszes vezetésű Csepel, a legkisebbet pedig (76,7 milliót) a momentumos VI. kerület kapta.
Update: cikkünk megjelenését követően a DK fővárosi vezetése közleményt adott ki, melyben közlik, hogy "a Demokratikus Koalíció polgármesterei nem nyugszanak bele abba, hogy politikai bosszúból Orbán Viktor 620 ezer budapesti lakost hagyott magára a rezsiválságban, ezért pert indítanak az Orbán-kormány ellen. Mivel a kormány által odaítélt önkormányzati támogatási összegek mögött nincsenek tisztességes számítások, a DK-s vezetésű kerületek a megítélt fővárosi kompenzáció átlagos összegére, kerületenként 471,5 millió forintra tartanak igényt."
(Borítókép: László Imre, Niedermüller Péter, Kiss László és Szaniszló Sándor. Fotó: Kovács Attila / MTI / Papajcsik Péter / Index / Kiss László / Facebook / Máthé Zoltán / MTI)