Tavaly összesen 7414 lakástűz keletkezett Magyarországon, 228-cal több, mint 2021-ben, ami háromszázalékos emelkedést jelent. Az elmúlt évben 102 ezer négyzetméternyi épített terület égett le, 19 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.
A lakástüzekben 92 ember vesztette életét, hattal több, mint az előző évben. Átlagosan négynaponta követelt áldozatot ilyen tűzeset. 635 ember sérült meg, 8 százalékkal több, mint egy évvel korábban, többségük a belélegzett füst miatt. A lakástüzek eloltásához 14 636 tűzoltóautót riasztottak, a tűzoltóknak összesen 4974 órára volt szükségük az oltáshoz.
A leghosszabb beavatkozás tizenhárom órán át tartott: áprilisban egy pécsi társasház garázsában keletkezett tűz, a lángok pedig átterjedtek a garázs feletti lakásokra is. A tűz pontos keletkezési helyének, okának és idejének tisztázása érdekében 327 lakástűz után indult tűzvizsgálat. A leggyakrabban nyílt láng használata, elektromos probléma, a fűtési rendszer hibája, főzés vagy dohányzás vezetett tűzhöz. 158 otthon azonban szándékos gyújtogatás miatt gyulladt ki, 13 százalékkal kevesebb, mint az előző évben – tájékoztatott Mukics Dániel tűzoltó alezredes, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője.
Panelház valamelyik lakásában 512 esetben keletkezett tűz, ez három százalékkal kevesebb, mint 2021-ben. 967 alkalommal a kéményből indult ki a tűz, ami kétszázalékos csökkenés a korábbi év kéménytüzeihez képest. 352 kigyulladt épületben gázpalackok is voltak, amelyek nehezítették az oltást.
A 7414 tűzzel érintett otthon közül csak 19 helyszínen volt füstérzékelő, pedig ezek a készülékek már a tűz kezdeti fázisában megbízhatóan jeleznek,
amikor még van idő cselekedni, az éppen meggyulladt tüzet eloltani, vagy kimenekülni és a tűzoltókat hívni.
A szén-monoxid-érzékelők hazai elterjedése ezzel szemben már sokkal kedvezőbb képet mutat. 2022-ben 1234-szer hívták a tűzoltókat szén-monoxid miatt, ez 197-tel több, mint egy évvel korábban.
A 19 százalékos esetszám-növekedés egyértelmű oka, hogy egyre több otthonban van szén-monoxid-érzékelő.
Az érzékelők terjedésének köszönhetően 21 százalékkal csökkent a mérgezések száma, összesen 205 ember szenvedett valamilyen mértékű szén-monoxid-mérgezést. Az év során 19 ember vesztette életét a mérgező gáz miatt.
Az OKF közleményéből kiderül, hogy szén-monoxid akkor jön létre, ha beltérben nyílt láng van, és a tűz nem kap elég levegőt. Minden olyan fűtőeszköz és vízmelegítő forrása lehet a mérgező gáznak, amelynek látható, elérhető az égéstere. A tragédiák elkerülése érdekében gondoskodni kell az állandó és automatikus szellőzésről, és érdemes egy szén-monoxid-érzékelőt is beszerezni.