Magyarországnak nem érdeke, hogy visszaálljon a hidegháború korának blokkokon alapuló nemzetközi rendje, alternatív globalizációs modellre és stratégiára van szüksége – írja a Mandiner hetilapban megjelent cikkében Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, aki azt is kifejti, milyen stratégiára van szükség ahhoz, hogy az ország megnyerje a következő évtizedet.
Arról szintén a Mandiner számolt be, hogy a politikai igazgató cikke Orbán Viktor főbb megállapításait foglalta össze; a miniszterelnök egy zárt körű eseményen, a Széll Kálmán Alapítvány karácsonyi vacsoráján vázolta fel átfogó előadásban az ország előtt álló évtized kihívásait és lehetőségeit.
Ezzel összefüggésben Orbán Balázs a megjelent cikkében azt írja: az országra váró legnagyobb kihívás az, hogy kikerüljön a közepes fejlettségű országok köréből, és felzárkózzon a fejlett államokhoz, Közép-Európán belül pedig regionális középhatalmi státuszt érjen el. Ez olyan feladat, amelyet Magyarországnak menetből kell teljesítenie, különben a kitörés feltételei elpárolognak, az időablak bezárul. Nehézséget jelent azonban, hogy ezt a fejlődési pályát Magyarországnak egy széttöredezett világrend mellett kell bejárnia.
Az új rend kontúrjai még csak most alakulnak, de egy dolog bizonyos: ha visszaáll a hidegháború korának blokkokon alapuló nemzetközi rendje, akkor az a nemzetközi kapcsolatépítés és kereskedelem visszaesésével, ennek következményeként pedig akár Magyarország eljelentéktelenedésével fenyeget. Mindez alapvető kihívás elé állítja az intenzív felzárkózó pályára álló hazánkat
– fogalmaz mandineres cikkében Orbán Balázs.
A jelenlegi globalizációs modellt – amely a Szovjetunió bukása után jött létre, és a neoliberális Egyesült Államok vezette unipoláris világrendet eredményezte – a hálózattudomány alapján írja le: egy decentralizált, hierarchiától mentes globalizációs modell jött létre. Orbán Balázs szerint ennek a modellnek hátulütői vezettek a 2008-as gazdasági válsághoz, de csak kevesen ismerték fel akkor, hogy egyúttal a neoliberális gazdasági és politikai világrend is válságba jutott.
„A magyar jobboldal viszont már akkor is úgy látta, hogy többről van szó: az egész világrend átalakul” – teszi hozzá a miniszterelnök politikai igazgatója. Úgy véli, a 2010-es évek eseményei, a migráció, a brexit, illetve Donald Trump 2016-os győzelme az amerikai választáson megmutatták, hogy a neoliberális világrend nem működik olyan jól, mint korábban, ezért egyre inkább veszít legitimációjából.
„A 2020-as évben kirobbanó világjárvány pedig ismét napfényre hozta a neoliberális világrend sérülékenységét. A pontot az i-re a 2022-ben kitörő ukrán–orosz háború tette fel, amely egyértelművé tette, a jelenlegi nyugatközpontúság nem tartható fenn, mivel a Nyugat kihívói megerősödtek, nem kis részben épp a liberalizált kereskedelem és gazdaság miatt” – írja Orbán Balázs.
A dominanciáját védő Egyesült Államok vezette Nyugat válasza a világrend válságára a politikai igazgató szerint az, hogy fokozott ütemben szakítja meg, gyengíti vagy vonja ellenőrzés alá kapcsolatait. „Ezt nevezik nyugati terminológiával decouplingnak, azaz szétkapcsolásnak. Úgy tűnik, ismét létrejönnek a hidegháború idején megismert nemzetközi blokkok. Az így kialakuló világrend hálózatelméleti szempontból egymás mellett létező, hierarchikus hálózatok rendszereként írható le” – definiálja a jelenlegi világhelyzetet Orbán Balázs.
Mint írja, egy ilyen felállásban minden gazdasági, politikai és kulturális transzfer a tömbök vezető államain keresztül zajlik. Ezek képezik a blokkok centrumát, az egyes, a centrumok alá tartozó, csomópontként értelmezett országoknak pedig csak a periféria szerepe jut. A miniszterelnök politikai igazgatója arra hívja fel a figyelmet, hogy rosszul járhat a teljes Európai Unió, de különösen a periféria államai. Egy ilyen rendszerben ugyanis a központ nemcsak a blokkok feletti kapcsolatokat képes ellenőrizni, hanem magához vonzza az erőforrások elosztásának feladatát is. Ráadásul így a javak ellátási láncában fellépő bármiféle zavar legelőször és legdrasztikusabban a periféria országaiban jelentkezik, miközben ezen országoknak semmilyen eszköz nem áll a rendelkezésükre, hogy változtassanak a helyzeten.
Orbán Balázs ebből és a rossz történelmi tapasztalatokból vonja le azt a tanulságot, hogy Magyarországnak ki kell maradni a blokkosodásból. Továbbá a hálózatkutatás eredményeire is hivatkozik, amely alapján a blokkosodás ahhoz vezet, hogy az egyes országoknak központot kell választaniuk, és a kapcsolódásuk kizárólagos kapcsolat.
Azaz hazánk szükségképpen alárendelt szerepbe kényszerülne, ami épp abban jelentene gátat, hogy kikerüljön a közepes fejlettségű országok sorából
– szögezi le a politikai igazgató.
A megoldást az összekapcsolt gazdaságra épülő modellben látja. „A kapcsolatok szétvágása helyett az összeköttetések fokozása az érdekünk, ugyanis ez következik Magyarország történelméből, földrajzi helyzetéből és kulturális adottságaiból” – teszi hozzá.
Orbán Balázs szerint minden, ami a Nyugat és a Kelet közötti közvetítés ellen hat, az problémát okoz Magyarországnak. Ilyen az ukrajnai háború és a gazdasági szankciók is, mert járhatatlanná teszik a Kelet és a Nyugat közötti kereskedelmi útvonalakat. A politikai igazgató erről az Indexnek adott tavaly decemberi interjúban is beszélt.
Magyarország a Kelet és a Nyugat közötti békés kereskedelemre építi stratégiáját. Azaz a blokkosodás és a kapcsolatok szétvágása helyett az összeköttetések fokozása az érdekünk, ugyanis ez következik Magyarország történelméből, földrajzi helyzetéből és kulturális adottságaiból. Minden, ami ezzel ellentétes irány, komoly problémát okoz nekünk. Ilyenek a háború és a gazdasági szankciók is, mert járhatatlanná teszik a Kelet és a Nyugat közötti kereskedelmi útvonalakat. Ebből következik az is, hogy megnőtt a Balkánon keresztül vezető, nekünk déli, de valójában az egyetlen nyitva maradt kelet–nyugati útvonal, illetve az annak mentén fekvő országok – Magyarországtól Törökországon át egészen Üzbegisztánig – stratégiai jelentősége. Azon dolgozunk, hogy ezt a számunkra kedvező időablakot kihasználjuk. Ezért indultak az azeriekkel és a georgiaiakkal közös energetikai projektek, ezért terjeszkedik üzbég földön az OTP. Ezek fontos megállapodások, az új globális szélirányt és Magyarország számára az új lehetőségeket jelzik
– fejtette ki Orbán Balázs lapunknak.
A Mandiner hetilapban megjelent cikkében Orbán Balázs összegzi az összekapcsolt gazdasági modell lényegét: a hálózatként felfogott nemzetközi rendszerben egy országnak arra kell törekednie, hogy minél több ponton kapcsolódjon más országokhoz és piaci szereplőkhöz.
2020-ban jelent meg az MCC Alapítvány gondozásában Orbán Balázs A magyar stratégiai gondolkodás egyszeregye című munkája, ebben többek között azt írta: a stratégiaalkotásnak tekintettel kell lennie a magyar politika célkitűzéseinek megvalósíthatóságára, ugyanakkor sosem felejtheti el, hogy a szuverenitás időtlen érték a politikában. A politikai igazgató szerint a magyar állam akkor sikeres, ha tetterős, vagyis a saját erejét és befolyását jól felmérve képes hatással lenni a magyar, a regionális és az európai politikai térben, valamint a világban zajló folyamatokra.
„A kapcsolódások jellege túlmutat a gazdasági szempontokon. Idetartoznak a kereskedelmi, az infrastrukturális kapcsolatok, a beruházások és a tudástranszfer, valamint a nyilvános diplomáciai kapcsolatok. Egy ilyen modellben nem kell tartani a marginalizálódás veszélyeitől, hiszen egy állam maga is kialakíthat kapcsolatokat egy másik gazdasági szereplővel, a kezdeményezések nem csak a hierarchia csúcsán lévő blokkvezetők felől érkezhetnek” – fogalmaz a politikai igazgató.
Értékelése szerint a 2020-as évek elejére sikerült elérni, hogy Magyarországnak reális esélye van kilépni a közepesen fejlett országok csapdájából, és most jött el a történelmi pillanat ahhoz, hogy a magyar gazdaságot az összekapcsoltság segítségével új növekedési pályára állítsák. Ehhez tovább kell növelni a külföldi működőtőke-beruházást, az energetika terén minél több kapcsolatot szükséges kiépíteni, a regionális együttműködéseket tovább kell erősíteni, régiós és globális szereplővé kell tenni a magyar bankszektort, a felsőoktatás megkezdett átalakítását arra kell használni, hogy elősegítse a tudástranszfert az ipari szereplők és a távoli kutatóközpontok vonatkozásában, illetve a jelenleginél hangsúlyosabb jelenlét szükséges a nemzetközi térben. Az iparágak szintjén a hadiipar és az infokommunikációs szektor mellett az összekapcsoltságra leginkább alkalmas élelmiszer-, gyógyszer- és járműipart érdemes megerősíteni.
Orbán Balázs azzal zárja cikkét, hogy a magyar stratégia létezik, kigondolt, módszeres megvalósítása zajlik, „a feladat nem kicsi, a pálya is talán nehezebb, mint eddig volt”, de abban hisznek, hogy Magyarország nagy dolgokra hivatott, és a történelmi lehetőség kapujában áll.
A kormányoldalon is közkedvelt Niall Ferguson skót–amerikai történész A tér és a torony – Hálózatok, hierarchiák és harc a globális hatalomért című könyvében (Scolar Kiadó, 2019) hét pontban foglalta össze a hálózatelmélet alapvető tételeit. A hatodik pontnál – a hálózatok hálózatosodnak – azt írja: amikor a hálózatok kapcsolatba lépnek egymással, az eredmény: innováció és invenció. Ferguson szerint ha megértjük a hálózattudomány alaptételeit, az emberiség története mindjárt másként fest. Azt is hozzáteszi, hogy jelenünk már a második olyan kor, amelyben a kivénhedt hierarchikus intézményeket megkérdőjelezik a modern technológiával felvértezett újszerű hálózatok.
„A történelmi analógia alapján valószínűleg arra számíthatunk, hogy a megújulni képtelen hierarchiákat egyre jobban szétzilálják a hálózatok, de a hierarchikus rend restaurációjára is van esély, amennyiben világossá válik, hogy a hálózatok önmagukban képtelenek kiküszöbölni az anarchiába süllyedés kockázatát” – fogalmaz Ferguson.
(Borítókép: Orbán Balázs és Orbán Viktor. Fotó: Orbán Balázs / Facebook)