„A háborút csak elkerülni lehet, mert nem tudható, mi lesz a végkimenetele, és olyan következményekkel járhat, melyekre a háború elején még senki sem gondolt” – mondta a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára vasárnap Kismaroson.

Rétvári Bence, aki egyben a térség KDNP-s országgyűlési képviselője, a Dunakanyarból német származásuk miatt málenkij robotra elhurcolt áldozatokról tartott megemlékezésen arról beszélt, hogy Sztálin már 1943 novemberében jelezte Teheránban a többi szövetséges államnak, hogy a szovjetek által felszabadítottnak nevezett területről több millió németet hurcolnak el.

Hozzátette, a későbbi parancs szerint minden 17 és 45 év közötti férfit és minden 18 és 30 év közötti nőt, aki németes nevű, el kellett vinni a Szovjetunióba, hogy munkájukkal segítsék a háború utáni újjáépítést. Sztálin terveiben kezdetben összesen 4 millió német elhurcolása szerepelt, de ahogy haladt a front, és egyre erőteljesebb ellenállásba ütköztek a szovjetek, ez a szám egyre nőtt – fűzte hozzá az államtitkár.

Rétvári Bence felidézte, hogy 76 évvel korábban csak néhány órát kapott a Dunakanyar településein élő több száz család arra, hogy összecsomagolják az életüket.

Kiemelte, hogy 800 ezer honfitársunkat vitték el a Gulagra vagy málenkij robotra, 200 ezren soha nem tértek haza.

Az államtitkár arra hívta fel a figyelmet, egy háború elején soha nem lehet tudni, mi lesz a végkimenetele. Ki gondolta volna, hogy amíg 1939-ben Németország és a Szovjetunió szövetségesként rohanja le Lengyelországot, pár évvel később már egymás ellen harcolnak? – vetette fel. Az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban azt mondta, hogy annak az elején