A miniszterelnök politikai igazgatója szerint Magyarország mindig a történelem magyar oldalán áll, és most jó esélye van a következő évtized megnyerésére, de az ellenzék idegen érdekek mentén akarná az ország stratégiáját megalkotni.
A napokban a Mandineren jelent meg Orbán Balázsnak elemzése – Orbán Viktornak egy szűk körben elhangzott beszéde alapján – a következő évtized magyar stratégiájáról. Az Indexen is szemléztük a cikket, amelyben a miniszterelnök politikai igazgatója azt írta: Magyarországnak nem érdeke, hogy visszaálljon a hidegháború korának blokkokon alapuló nemzetközi rendje, alternatív globalizációs modellre és stratégiára van szüksége.
A megoldást az összekapcsolt gazdaságra épülő modellben látja, vagyis Magyarország a Kelet és a Nyugat közötti békés kereskedelemre építi stratégiáját. Továbbá azt is írta:
az országra váró legnagyobb kihívás az, hogy kikerüljön a közepes fejlettségű országok köréből, és felzárkózzon a fejlett államokhoz, Közép-Európán belül pedig regionális középhatalmi státuszt érjen el.
Az elemzésre reagált többek között Ungár Péter, az LMP társelnöke és Jeszenszky Géza volt külügyminiszter is. Előbbi hét pontban fejtette ki, hogy mivel ért egyet, illetve többnyire mivel nem. Az LMP társelnöke szerint zöldszempontból a legszomorúbb, hogy Orbán Balázs elemzése kihagyja azt, hogy a geopolitikai játszmák alatt egy természeti világ van. „Az egész geopolitikai fejtegetést a »tömbösödésről« meg »felzárkózási modellekről« zárójelbe teszi, hogy egy egyre súlyosbodó klíma- és ökológiai válságban vagyunk, aminek a kezelése és a felkészülés volna az első számú feladat” – fogalmazott Ungár Péter.
Jeszenszky Géza az ATV Híradónak azt nyilatkozta: Magyarország nem képes arra a kitörésre, amelyet a politikai igazgató megfogalmazott, középhatalmi státuszt csak Lengyelország érhet el a régióból.
Orbán Balázs a Facebook-oldalán reagált az ellenzéki kritikákra, és azt írta: „nem szabad a külföldről finanszírozott baloldalra bízni az országot, akik – ahogy az írásra adott reakciókból is a napnál világosabban látszik – idegen érdekek mentén akarnák hazánk stratégiáját megalkotni.”
A politikai igazgató ismét kifejtette, hogy Magyarország földrajzi fekvése, kulturális önazonossága, történelme mind arra alkalmas, hogy a Nyugat és Kelet közötti béke és élénk kereskedelem a magyarok hasznára váljon, miközben a blokkosodás, a hidegháborús logika, illetve a kereskedelmi útvonalak felszámolása csak kárt okoz nekünk.
Aki ezt nem látja be, az nem magyar szemüvegen keresztül nézi a világot
– tette hozzá Orbán Balázs. Arra a kérdésre válaszolva, hogy hova tartozunk, és kinek az oldalán állunk, azt írta:
„Magyarország mindig a történelem magyar oldalán áll. Több mint ezeréves ország, amely az európai kontinens és a keresztény civilizáció középpontjában helyezkedik el, a nyugati katonai szövetség és az európai integráció büszke tagja. Nem Nyugat és Kelet között kell választani, hanem azt kell látni, hogy a Kelet számára azért vagyunk érdekesek, mert a Nyugat része vagyunk, a Nyugat számára pedig azért, mert jó keleti kapcsolatokkal rendelkezünk. Közép-Európa és a Kárpát-medence pedig a mi otthonunk, és ezért mi, magyarok az itt élő népekkel együtt komoly szerepet akarunk játszani annak jövőjében, békéjében és felvirágoztatásában. Egy erős Magyarország magyar és közép-európai érdek is.”
Orbán Balázs szerint vitatkozni lehet és kell is, de aki az általa megfogalmazott céloknak az életrevalóságát tagadja, az bizonyosan nem Magyarországról, „hanem valamilyen távoli birodalmi központból kapja a zsoldját”.
(Borítókép: Orbán Balázs. Fotó: Papajcsik Péter / Index)