Mint beszámoltunk róla, Karácsony Gergely szerdai ukrajnai látogatásakor Kijivnek nevezte az ukrán fővárost, amit azzal indokolt, hogy maguk az ukránok kérték, hogy ne az orosz Kijev megnevezést használja. Azt illetően, hogy melyik változat a helyes, a Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszékének vezetője, Forgács Tamás és Kocsis Mihály szlavisztikaprofesszor adott felvilágosítást lapunknak.
„Arról van szó, hogy a magyar helyesírásnak van egy olyan elve, miszerint ha egy helységnévnek van egy rögzült és elterjedt formája a magyar nyelvben, akkor azt meg kell őriznünk” – ismertette lapunknak az SZTE egyetemi tanára, az MTA doktora, Kocsis Mihály. A professzor példaként említette Bécs vagy Prága szavunkat, amelyeknél nemzetközileg a Vienna, illetve a Praha megnevezés terjedt el, de a mi nyelvünkben a korábbi, hagyományos forma használatos, „amiben eddig sem az osztrákok, sem a csehek nem láttak kivetnivalót”.
Az ukrán főváros megnevezése Magyarországra a 11. században érkezett, amikor a kijevi rusz–magyar kapcsolatok alakultak. I. András felesége hozta magával a kifejezést, és azóta is így említjük a várost.
A nyelvész kiemelte, hogy sokáig maguk az ukránok is a mai oroszokkal megegyező módon használták a településneveket, azonban hangváltozáson ment keresztül az ukrán nyelv, és nagyjából a 15-16. századra a Harkov Harkivre, a Kijev Kijivre változott a beszélt, majd az írott ukránban.
Ami a város nevét illeti, a lengyelben is történt hasonló változás, ők német hatásra ’w’- vel, Kijównak hívják. A kutató hozzáteszi: a cirill nevek magyar átírásának is van szabályzata, de ebben egy 1989 előtti kiadásra kellene hagyatkoznunk, amely eléggé elavultnak tekinthető.
Megnéztük, hogy a magyar helyesírási szabályzat mit ír elő ez ügyben. Az Osiris legfrissebb kiadása szerint: az ukrán főváros Kijev vagy ukránul, Kijiv névvel is leírható, mivel az ukránban Київ, IPA: [ˈkɪjiw], oroszul: Киев / Kijev. Ugyanakkor a Szegedi Tudományegyetem Nyelvészeti Tanszékének vezetője, az etimológiával is foglalkozó Forgács Tamás felhívta arra a figyelmet, hogy félreértésre adhat okot, ha hirtelen áttérünk a köznyelvben még meg nem honosodott változatra.
Elviekben érthető, hogy a háborús helyzetben az ukránokat érzékenyen érinti az oroszos megnevezés, de a megértés irányelveként a régi formát zárójelben érdemes kitenni a Kijiv forma mellé
– ajánlotta a tanszékvezető egyetemi tanár. Hozzátette: sok idő, amíg egy új helyesírási forma vagy megnevezés rögzül a köztudatban. „Ott volt például a cserben hagy kifejezésünk, amit egy ideig egybe kellett írni, mire megszokták az emberek, már újra a különírás lett az irányadó” – érzékeltette.
Kocsis Mihály szlavisztikaprofesszor úgy fogalmazott, hogy a legtöbb esetben nincs nemzetiségi vagy nyelvi konfliktusról szó, az elsődleges szempont, hogy az emberek megértsék egymást. A nyelvi tájképekről író, orosz–ukrán felmenőkkel rendelkező doktorandusza, amikor Kárpátalján kutatta a többnyelvű orosz, ukrán, magyar kiírásokat, azt figyelte meg, hogy a többnyelvű megnevezések elférnek egymás mellett.
„Nem hitte volna, hogy ekkora türelmük van a nemzeteknek egymás nyelve iránt. Ez persze még egy háború előtti helyzet volt. Megtapasztalta, hogy a kocsmában épp olyan zenére váltottak, amilyen nemzetiségű társaság épp kért, és békességben táncoltak egymás slágereire” – mesélte a nyelvészdoktor.
(Borítókép: Kijev 2022. októberben. Fotó: Ed Ram / Getty Images)