Egyre nagyobb az elégedetlenség Újbudán, a civilek szombat délutánra az LMP támogatásával fáklyás felvonulást hirdettek, mert újra valós esély van arra, hogy vágánybővítés miatt kivágják a fákat a Hamzsabégi sétányon.

Mint ismert, a civilek és az önkormányzat decemberben ismét megtámadta a bíróságon a Déli Körvasút környezetvédelmi engedélyét, a hatástanulmány ugyanis figyelmen kívül hagyta a helyiek érdekeit, a környezetvédelmi szempontokat, és a lehetséges alternatívákat sem vizsgálta meg.

A projekt ellenzői nem a személyforgalmi kapacitások bővítését kifogásolják, hanem azt, hogy az új, harmadik vágány a Budapest–Belgrád-vasútvonalat szolgálná, így még több tehervonat menne át a kerület szívén, ami a gyakorlatban a Hamzsabégi sétány felforgatásával és több mint ezer fa kivágásával járna, arról nem beszélve, hogy a beruházás az ott élők mindennapjait is alaposan megkeserítené. Ez utóbbit egyébként decemberben Orosz Anna újbudai országgyűlési képviselő kérdéseire reagálva Lázár János építési és beruházási miniszter is  elismerte a parlament gazdasági bizottságában.

Bár a beruházás megvalósulása több szempontból is kétséges – részben a folyamatban lévő perekből, részben az uniós források körüli bizonytalanságokból adódóan –, a kormány mégis foggal-körömmel ragaszkodik elképzeléseihez, noha a természetre és az ott élők mindennapjaira gyakorolt káros hatások mindenki számára ismertek

– mondta az Indexnek egy újbudai lokálpatrióta, Tóth Sándor Péter, a Polgárok a Pályán az Élhető Környezetért Egyesület (POPÉK) elnökségi tagja, aki a helyiekkel együtt azt szeretné, hogy a döntéshozók fontolják meg a projekt megvalósítását, vagy legalább változtassanak az eddig ismertetett koncepción.

Az egyesületi vezető emlékeztetett, hogy a beruházást ebben a formában egyszer már megtorpedózták, az általuk megnyert bírósági per pedig első körben el is kaszálta a projekt környezetvédelmi engedélyét, ám később azt a kormányhivatal mégis kiadta anélkül, hogy a technikai tartalmon változtattak volna.

A civilek legfőbb aggályai az alábbiak:

• A bírósági tárgyaláson is bizonyítást nyert, hogy a hangnyomásszint a környező lakóingatlanokban túllépi az egészségügyi határértékeket. Nincs megalapozva az az ígéret a hatástanulmányban, hogy az újonnan építendő zajvédelmi eszközök az említett határértékek alá tudják vinni a hangnyomásszintet megnövekedő személy- és teherforgalom mellett is. Az új komplex építmények karbantartására sincs garancia.
• A korábbi lápos területre épült lakóházak megsérülhetnek a rezgésterhelésben (süllyedés, repedések, szétválások), ahogy ez már most is megfigyelhető. Sőt, a park részleges pusztulása, az építkezés hosszú ideig fennálló körülményei és a magas beton támfalak miatt is csökkenni fog az ingatlanok értéke. Mindez kártérítési követelések hullámát fogja elindítani a lakosság körében.
• Egy fővárosi, sűrűn lakott területen egy ilyen volumenű beruházás 5-7 évig tartó építkezéssel és ilyen méretű objektumok felhúzásával élhetetlenné teszi a hatásterületet (fokozott zaj- és rezgésterhelés, szálló por), különösen ilyen mértékű zöldveszteség mellett, nem beszélve a stressz hatásairól.
• Az építkezés legalább 5 évig tartó részleges vágányzárat okoz ezen a kulcsfontosságú vasúti folyosón, akadályozva a síneken a folyamatos személyszállítást és a teherszállítást, amit egyelőre nincs hova elterelni. Így az ezen a különösen zavarérzékeny szakaszon való építkezés alatt a főváros is extra autóforgalmat és légszennyezést kell elviseljen, különösen ha – a magyar viszonyokat ismerve – az építkezés elhúzódik, akár dupla időtartamra.
• A projektben sűrűn lakott, már most is túlterhelt városrészekben akarnak új vágányokat telepíteni a meglévők mellé. Ezzel bebetonozzák Budapest közepébe a tranzit-teherforgalmat; nem megoldva, hanem állandósítva a kelet–nyugati vasúti szállítás szűk keresztmetszetének problémáját az egész országban.
• A nagyszabású építkezés a városi környezet miatt igen nehézkes, mert extra logisztikai megoldásokat és tervekben is szereplő monumentális zajvédelmi építményeket igényel, amik irreálisan megdrágítják a beruházást.

„Gondolják át a terveket, és álljanak elő egy kevésbé pazarló, ember- és természetbarát koncepcióval” – hangsúlyozta lapunknak Tóth Sándor Péter.

Kiemelte azt is, hogy a Déli Körvasút Hamzsabégi úti szakaszán körülbelül 6000 ember él, ők azok, akiket közvetlenül érint a beruházás. Hozzátette ugyanakkor, hogy ez az adat csak a jéghegy csúcsa, hiszen a kerület más részeiről is napi szinten járnak ide valamilyen rekreációs tevékenységet folytatni.

„Nem akarjuk, hogy Újbuda szíve, »a kerület tüdeje« végérvényesen is tranzit-teherforgalmi folyosóvá váljon” – nyomatékosította a POPÉK elnökségi tagja.

(Borítókép: Németh Kata / Index)