Létrejött a honvédelmi alap, ami az anyagi hátteret biztosítja a honvédség fejlesztéséhez, és már az illetmények rendezését is végrehajtották. A fegyverbeszerzések szintén megindultak, a korábban széttartó folyamatot rendszerbe foglalták, „csakúgy, mint a védelmi ipart felügyelő N7 Holding Zrt.-t” − mondta el Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a Magyar Nemzetnek adott interjújában. 

A tárcavezető közölte, hogy a háború miatt nyáron elrendelte a készenlétfokozást, több gyakorlat, kevesebb békeművelet van a honvédek napirendjén – ennek a folyamatnak része az is, hogy a déli határon hét év után átadták a határvédelmi feladatokat az újonnan megalakult határvadászoknak. Most a hadsereg tudatos fiatalításával próbálkoznak.

A hadsereg belső átalakítási folyamata is elindult. Az átszervezés egyik jele a vezérkar visszahozása, a korábbi szemlélőségek helyett pedig „parancsnokságok jelzik, hogy aktívabb munkát várunk el katonáinktól – ahogy ezt az elnevezések is híven tükrözik”.

Rendeztük végre a hadrendi számok és alakulatnevek korábbi, helytelen használatát, ezáltal sikerült a hagyományokat megőrző, méltó keretet adni a katonai szolgálatnak. Most, a következő lépéssel a tartalom, azaz a szolgálati kultúra változtatása, a haderő megfiatalítása következik, és bátran mondhatom, hogy ezzel korszakhatárhoz érkeztünk. Ezt a következő szintet jelzi a kedden megjelent rendelet is

− fogalmazott a miniszter.

Nemzetközi tapasztalattal, nyelvtudással rendelkező vezetőkre van szükség

A rendelet szerint a 45-ik életévüket betöltött és legalább 25 év szolgálati viszonnyal rendelkező katonák szolgálati viszonya megszűnik. Arra a kérdésre, hogy ez miben járul hozzá a haderő megújításához, Szalay-Bobrovniczky úgy válaszolt, hogy „a haderőfejlesztés során számos modern, XXI. századi technológiát képviselő eszköz érkezik Magyarországra. Az már sokszor kívülről is látszik, hogy ezek az eszközök egy másik generációt képviselnek.

Rendszerbe állításuk, a hozzájuk kapcsolódó szakmai kiképzések, gyakorlatok megszervezése és lefolytatása dinamikus, fiatal vezetőket igényel. Ugyanígy a védelmiipari-fejlesztések, az innováció is olyan szinten tart ma a világban, ami a fiatalok technikai tudását és képességeit igényli, és modern felfogás szükséges a mai fegyveres konfliktusok és háborúk során használt harceljárások hadműveleti és harcászati szintű átvételéhez és azok készségszintű begyakorlásához is a hadsereg minden szintjén.”

Nemzetközi tapasztalattal, nyelvtudással rendelkező vezetőkre van szükség az állomány minden szegmensében. Ennek eléréséhez pedig most meg kell nyitni az utat a szolgálatban tisztességgel helytállt idősebb állomány előtt egy méltó és méltányos juttatási formával a szolgálatból történő kiválásra, és a helyükre fiatal vezetőket kell helyezni

− mondta el a politikus. 

Azoknak, akik betöltötték 45-ik életévüket, és legalább 25 év tényleges szolgálati viszony után most megszűnik a szolgálati viszonyuk, bevezették a honvédelmi szolgálati juttatást, ami megilleti őket a nyugdíjkorhatár eléréséig, abban az esetben is, ha közben munkát vállalnak. A juttatás alapja az utolsó illetmény hetven százaléka. Egy 55 éves katonatiszt például, akinek a jelenlegi illetménye havi bruttó egymillió-egyszázezer forint, havi bruttó 616 ezer forintot kap honvédelmi szolgálati juttatás jogcímén. A jogosultság megállapítását minden esetben miniszteri döntésnek kell megelőznie.

Arra a kérdésre, hogy a több évtized alatt felhalmozódott tapasztalat nem fog-e hiányozni, a tárcavezető azt mondta, hogy a személyi döntéseket körültekintően, munkatársai segítségével – sok esetben egyéni mérlegeléssel – hozzák meg, „különös tekintettel arra, hogy az érintett szervezetek működése mindenkor biztosított legyen és az évtizedek alatt felhalmozott tudás és tapasztalat minden esetben megmaradjon a szervezetekben”.

(Borítókép: Szalay-Bobrovniczky Kristóf 2022. december 15-én. Fotó: Kovács Tamás / MTI)