A főpolgármester helyettese a Fővárosi Önkormányzat jövő heti várható döntéseinek hátterét ismertetve a BKV adósságállományáról, energiacsökkentési programjuk eredményeiről, budapesti bérekről és a kerületek lakásállományának hasznosításáról is beszélt.
A Fővárosi Önkormányzatnál 2023-ban is a források és kiadások határozzák meg a tematikát. A jövő szerdai közgyűlés napirendi pontjainak ismertetése során kiderült, hogy a BKV múlt év novemberi és decemberi tartozásának átütemezését kéri a NAV-tól, tekintettel a forráshiányára.
A háttérbeszélgetésen Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes a főváros energiamegtakarításának eredményeit is ismertette. A 2021 negyedik negyedévéhez képest 2022 negyedik negyedévére a gázfelhasználásban 40,2; a távhőkiadásokban 37,2; az elektromosáram-fogyasztás terén pedig 4,8 százalékos spórolást könyvelhettek el. Az említett 2021-es időszakban összesen 5,5 milliárdot költöttek ezekre, 2022-ben – spórolással együtt is – 15,1 milliárdot (anélkül viszont 18 milliárd lett volna a számla).
A főváros számára fizetendő állami rezsikompenzációról nem volt újabb tárgyalási forduló,
de miután a kormány a Fővárosi Önkormányzatot területi önkormányzatként kezeli, Kiss Ambrus abban bízik, hogy a megyei önkormányzatokkal folytatott tárgyalások Budapestre is kiterjednek majd, és ezek eredményeként, a második tárgyalás után forrásokhoz juthat. A költségvetésben mindenesetre bevételként már számolnak vele.
Pozitívumként számolt be arról, hogy az energiakrízis ellenére megvan Budapest költségvetésében a forrás a főváros cégeinél és intézményeinél dolgozók béremelésére. 2021 stagnálása és a 2022-es év reálkereseteinek szinten tartása után idén 15+1 százalékos emelésre számíthatnak az érintettek. A főváros büdzséjének terhére ez összesen 15 milliárd forint feletti bérkiáramlást jelent.
Budapest lerobbant, használaton kívüli lakásállományának mobilizálására a közösségi költségvetés javaslatainak megfelelően egy olyan pályázatot írnak ki, amelyre a kerületek és az általuk kiválasztott civil szervezetek konzorciumai jelentkezhetnek annak érdekében, hogy a lakhatási problémákkal küzdő emberek számára a birtokukban lévő kerületi lakásokat újíthassanak fel és adhassanak bérbe e pályázaton elnyerhető forrásból. Ismeretes, hogy korábban egy szociális lakásügynökség létrehozására tettek lépéseket, amely ingatlanvásárlással, önkormányzati telken történő építkezéssel, megüresedett önkormányzati bérlakások hasznosításával kívánta bővíteni a megfizethető lakások számát.
A Horn Gyuláról elnevezett, XIII. kerületi közterület ügyében tavaly decemberben a kormányhivatal tájékoztatást kért a Fővárosi Önkormányzattól (azaz nem törvényességi észrevételt tett) arról, hogy kellő körültekintéssel járt-e el a vegyes megítélésű egykori szocialista politikussal összefüggésben. A levélben az önkormányzati törvényt idézve azt jelezte a kormányhivatal, hogy vitatott esetben a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását kell kérnie a testületnek. Kiss Ambrus erről azt mondta, hogy
Horn Gyula esetében semmilyen, elnevezést kizáró kétség nem merült fel.
A Széchenyi lánchíd felújításához megígért hatmilliárdos kormányzati hozzájárulásról szólva leszögezte, hogy semmilyen, dokumentumban rögzített feltételt nem szegtek meg, a hídon való autós áthajtás körül kialakult vitában pedig a miniszterelnök Kormányinfón elhangzott mondatait tartják irányadónak, amely szerint a vitatott kérdések végére a jogászok döntése tehet pontot.
(Borítókép: Kiss Ambrus 2022. január 3-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)