Egy baranyai nyugdíjas az Alkotmánybíróságon támadta meg azt a kormányrendeletet, amely tavaly júliustól év elejéig visszamenőleg megemelte a nyugdíjakat, de az emelésből kizárta azokat, akik 2022. január 1-jét követően mentek nyugdíjba.
Egy nyugdíjas indítványozó, aki amúgy alkotmányjogi panaszában nem járult hozzá személyes adatainak közzétételéhez, az Alkotmánybíróságon megtámadta a nyugellátások és egyes más ellátások 2022. július havi kiegészítő emeléséről szóló 161/2022. (IV. 28.) Korm.-rendeletnek azt a rendelkezését, amely elrendelte, hogy a különféle nyugellátásokat 2022. július 1-jétől – január 1-jei visszamenőleges hatállyal – 3,9 százalékkal hivatalból kell emelni. A kormány az év eleji ötszázalékos nyugdíjemelés után emelte újabb 3,9 százalékkal a nyugdíjakat, ám az emelésből kizárta azokat, akik 2022. január 1-jét követően mentek nyugdíjba. Miután az indítványozónak a Baranya Megyei Kormányhivatal 2022. május 26-ától állapított meg öregségi nyugdíjat, így ő kimaradt ebből a nyugdíjemelésből.
Az elmúlt negyedszázadban már számtalanszor módosított 1997-es nyugdíjtörvény 62. § (6) bekezdése szerint az Országgyűlés felhatalmazza a kormányt, hogy a tényleges, illetőleg a várható makrogazdasági folyamatok és adatok ismeretében a szükséges feltételek megléte esetén további kiegészítő intézkedéseket tegyen. A felhatalmazás alapján a kormány április végén döntött a kiegészítő intézkedésekről, de abból – legalábbis a panaszos érvelése szerint – önkényesen, észszerű indok nélkül kizárta azokat, akik 2022. január 1-jét követően mentek nyugdíjba. Az indítványozó a jogalkotói indoklásra hivatkozva kiemelte, hogy
a törvényi szabályozás célja a nyugdíjban részesülők megélhetésének biztosítása azokban az esetekben is, amikor a gazdasági helyzet vagy az infláció mértéke ezt a megélhetést és stabilitást veszélyeztetné.
Az indítványozó emlékeztetett: az Országgyűlés arra adott felhatalmazást a kormánynak, hogy a gazdasági okokból nehéz helyzetbe került nyugdíjasok nyugdíjemeléséről gondoskodjon. Mivel a nehéz gazdasági helyzet 2022-ben fokozatosan állt elő – folytatta érvelését –, így az azokat is érinti, akiknek 2022-ben állapítottak meg nyugdíjat. Hivatkozott a KSH havi inflációs adataira is, amely szerint januárban 7,9; februárban 8,3; márciusban 8,5; áprilisban 9,5; májusban 10,7; júniusban 11,7 százalék volt az infláció.
Látható, hogy azok nyugdíja is egyre gyorsabban veszít az értékéből, akik számára januárban, februárban vagy akár közvetlenül a rendelet hatálybalépése előtt állapítottak meg nyugdíjat
– hangsúlyozta a nyugdíjas panaszos, aki indítványában kérte a kormányrendelet „amely után a jogosultnak a nyugellátások és egyes más ellátások 2022. január havi emeléséről szóló 692/2021. (XII. 9.) Korm.-rendelet 1. §-a alapján emelés (a továbbiakban: januári emelés) járt” fordulata Alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.
Álláspontja szerint a sérelmezett szabályozás sérti az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésében biztosított megkülönböztetés mentességhez való alapjogot az Alaptörvény XIII. cikkében biztosított tulajdoni várományhoz való joggal összefüggésben.
Szerinte a rendelkezés életkor szerinti hátrányos megkülönböztetésben részesíti őt és azon nyugdíjasokat, akik életkoruk alapján nem igényelhettek teljes öregségi nyugdíjat 2021. december 31. előtt, és a megkülönböztetésnek nincs észszerű indoka.
Az alkotmányjogi panaszt Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke január 12-én szignálta ki előadó alkotmánybírónak, hogy készítse el az ügyben a döntés tervezetét.
Magyarországon 1928-ban vezettek be kötelező öregségi, rokkantsági és úgynevezett hátramaradotti (árva-, özvegyi) nyugellátást, illetve járadékot. A nyugdíjbiztosítási járulék mértéke 5 százalék volt, míg a nyugdíjkorhatár 65 év. A rendszer tőkefedezeti biztosításként jött létre. A második világháború után, 1947-ben hozták létre a jogosultságok elismerésével a nem fedezett, állami, felosztó-kirovó nyugdíjrendszert, amely a magyar nyugdíjrendszer egyik legfontosabb alappillérét jelenti a mai napig. Ennek lényege, hogy a befizetők nem rendelkeznek elkülönített számlával, hanem valamennyi járulékot egy központi számlán írják jóvá, és a mindenkori aktív befizetők hozzájárulásai biztosítják a passzív igénybe vevők ellátásainak fedezetét. Amíg a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2010-ben 1,719 millióan kaptak öregségi nyugdíjat, addig 2022-ben már 1,997 millióan részesültek ilyen jellegű juttatásban.
(Borítókép: Florian Gaertner / Photothek / Getty Images)