A Portfolio egy részletes elemzésben annak járt utána, hogy a koronavírus-védőoltások miatt több ember hal-e meg Magyarországon, mint a korábbi években.
Az elmúlt hónapokban a közösségi médiában egyre több olyan feltételezés terjedt el, miszerint sokan a koronavírus-védőoltások miatt halhattak meg. E híreszteléseket már csak azért is érdemes fenntartásokkal kezelni, mert a téli járványok idején eleve több haláleset történik, és általános jelenség, hogy az év végi és az év eleji időszakban magasabb az elhunyt idősek száma, mint a többi hónapban.
A Portfolio most a hivatalos statisztikai adatok alapján nézte meg, hogy valóban megnőtt-e a halálozások aránya Magyarországon azóta, hogy az emberek elkezdték felvenni a koronavírus-oltást. A statisztikai adatokból kiderült, hogy a járvány 2020. tavaszi megjelenése még az erős lezárások miatt nem okozott súlyos helyzetet, az őszi hullámban viszont már a szokásoshoz képest jóval több halálozás történt.
Ugyanez volt a helyzet 2021-ben is, amikor két nagy járványhullám okozta sok magyar ember halálát. Abban az évben volt olyan időszak,
amikor hetente mintegy négyezren vesztették életüket a 60 év feletti korosztályban.
2022-től kezdve már azt érdemes megvizsgálni, hogy az átoltottsági statisztikák, illetve a járványszerű megbetegedések mérséklődésének ismeretében hogyan alakultak a halálozási számok. Egyesek azt híresztelik, hogy a vakcinák elterjedése miatt sok ember hal meg Magyarországon – a statisztika azonban meghazudtolja őket: a KSH adatai szerint 2022-ben jóval kisebb volt a haláleseteket száma, mint az előző két évben.
A koronavírus-járvány végével a halálozások száma gyakorlatilag a pandémia előtti időszak szintjére esett vissza, és nem lehet azt látni, hogy számottevően nőtt volna a 2020 előtti évekhez képest se. Mint a Portfolio írja az elemzésében, mindebből az látszik, hogy
A VAKCINÁK TÖMEGES HALÁLESETEKET biztos nem okoztak MAGYARORSZÁGON, DE JÓ ESÉLLYEL MÉG CSAK SZÓRVÁNYOSAKAT SEM.
Tehát míg a koronavírus-járványban rengetegen meghaltak, a védőoltások esetében nem látható ilyen tendencia, egyetlen hiteles kimutatás sem erősíti meg az erre irányuló feltételezéseket.
Az elemzés azt sem rejtette véka alá, hogy 2022-ben 3,5 százalékkal haltak meg többen, mint a pandémia előtti öt évben átlagosan. Ez a növekedés semmiképp sem mondható kiemelkedőnek, ráadásul a halálozási többlet az év második felére koncentrálódik – azon belül is leginkább egy hónapra.
Az Eurostat számításai szerint novemberben havi szinten 7 százalék körüli volt a magyar többlethalálozás (ez a szám egyébként pontosan megfelel az uniós szintén mért többlethalálozási átlagnak is). Az viszont kizárható, hogy ez a minimális novemberi többlethalálozás az oltásokkal lenne összefüggésben, ehelyett két másik tényező okozhatta:
A Nemzeti Népegészségügyi Központ szintén arról tájékoztatott az előző év végén, hogy egyre többen fordultak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel. A korábbi években a járvány elleni védekezés miatt jóval kevesebb vírussal találkozott az emberi szervezet, így azok most könnyebben okozhatnak súlyosabb szövődményeket.
Összegzésképpen tehát az derül ki az elemzésből, hogy
A VILÁGJÁRVÁNY LECSENGÉSÉVEL A TÖBBLETHALÁLOZÁS A TÖREDÉKÉRE, A PANDÉMIÁT MEGELŐZŐ ÉVEK SZINTJÉRE ESETT VISSZA.
Vagyis nincs valóságalapjuk azoknak a híreszteléseknek, melyek szerint a védőoltások tömeges halálozásokat okoznak.