Exkluzív interjút adott Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a dunaszerdahelyi ma7 portálnak. A magyar politikus beszélt Magyarország helyéről Európában, a Brüsszellel húzódó vitáról és egy közös európai hadsereg létrejöttéről.
A magyar kultúra napja alkalmából Felvidékre látogatott Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki közel 20 perces interjút adott a ma7-nek. Gulyás Gergely szerint sok oka van a magyarok kulturális sikereinek. Egyik ilyennek a tehetséget fogalmazta meg, de ami szerinte ennél is fontosabb, az a magyar nyelv, amely páratlan és egyedülálló, mindemellett nagyon gazdag és sokszínű.
A tárcavezető szerint az biztos, hogy ha a magyar nyelvet többen értenék és beszélnék, akkor a Magyarországgal kapcsolatos viták objektívebbek lehetnének.
Sajnos nincs okunk azt feltételezni, hogy azok, akik ezekben a vitákban velünk szemben állva vesznek részt, törekednének az objektivitásra, de néhány tény kevésbé lenne megkerülhető
– fogalmazott Gulyás Gergely.
Arra a kérdésre, hogy hol van Magyarország helye Európában, azt felelte, hogy ott van, ahol vagyunk. Mint elmondta, a rendszerváltozás egyik célkitűzése az volt, hogy legyünk az Európai Unió és a NATO tagjai.
Bármennyi csalódás is ér minket az EU-ban, jobb alternatívát ma sem látunk
– vélekedett a tárcavezető.
Más szemszögből megvizsgálva a kérdést arra jutott, hogy Magyarország helye értékfelfogás, világnézet szempontjából egyértelműen Közép-Európában van, azon országok között, akik a kommunizmus alatt sokat szenvedtek.
Gulyás Gergely szerint a Budapest és Brüsszel között húzódó vitákat azért nehéz rendezni, mert Brüsszel a jogállam alapelveit már régen feladta, kizárólag hatalmi jellegű küzdelmek vannak. A miniszter szerint ez a legnagyobb veszély az Európai Unióra nézve, ugyanis „ha nem tudjuk a jogot és a szerződést közös alapszabálynak elfogadni, illetve ha ehhez nem tartja magát mindenki – különösen az a bizottság, aki a szerződések őre lenne –, az maradandó, helyrehozhatatlan károkat okozna az EU-ban”.
Hangsúlyozta, hogy a vasfüggöny fennálltának idején sokkal nagyobb politikai különbségek voltak az országok között, mint valaha, de a társadalmi különbségek nem voltak akkorák, mint ma. „Nyugat-Európa meghaladott mostanra minden olyan hagyományos, a társadalmat összefűző értéket, amelyre Európa hosszú időn keresztül épült.”
Ma a legnagyobb baj Brüsszellel és a nyugat-európai országok többségével, hogy bár sokat beszélnek toleranciáról, de alapvetően intoleránsak, nem képesek a sajátjuktól eltérő társadalmi fejlődést elfogadni. Még úgy sem, hogy ők tértek el a gyökerektől
– állítja Gulyás Gergely, aki szerint büszkének kell lenni arra, hogy nem azt az utat követjük társadalomfejlődésben, amelyet a Nyugat a maga számára kijelölt. A miniszter úgy vélekedett, hogy Európa már nem térhet le erről az útról.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy látja, elképzelhető egy közös európai hadsereg, mert ez nem azt jelentené, hogy az országok felszámolnák saját haderejüket, és egy közös hadsereget hoznának létre.
Mint kiemelte, Európa a világgazdaság fontos szereplője, ám ez katonailag nem igaz rá.
A katonai gyengeségek egyik okának a NATO-t gondolja, amely az Egyesült Államok döntő jelenlétét jelenti Európában. A másik ilyen ok az lehet, hogy Európa nem volt képes arra, hogy olyan közös haderőt hozzon létre, amely nem szünteti meg a nemzeti hadseregeket, de egyes konfliktusokban – itt semmiképp sem az orosz–ukrán háborúra gondol – beavatkozzon.
(Borítókép: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter beszédet mond a magyar kultúra napja alkalmából rendezett ünnepségen Dunaszerdahelyen 2023. január 22-én. Fotó: Bodnár Boglárka / MTI)