A fővárosi kerületek között nincs szignifikáns eltérés az élet elleni bűncselekmények alapján. A közelmúltban történt újbudai rendőrgyilkosság ugyan gyengíthette a budapestiek biztonságérzetét, az elmúlt évek élet elleni cselekményeinek összesítéséből azonban kitűnik, hogy évről évre egyre kevesebb gyilkosság történik a fővárosban.
Budapesten 155 gyilkosság történt a 2018 második félévétől mostanáig terjedő időszakban. A regisztrált bűncselekményeket összegző belügyminisztériumi statisztikából kiderül, hogy az emberölések számát tekintve, megyei összehasonlításban a főváros tekinthető a legkockázatosabb magyar településnek. A Budapesti Rendőr-főkapitányság segítségét kérve megnéztük, hogy mennyire helytálló az a feltevés, hogy a lakosság leszakadó rétegei által sűrűbben lakott kerületekben több életellenes bűncselekmény történik.
A közelmúltban Újbudán történt rendőrgyilkosság ráirányította a közfigyelmet a különböző kerületekben elkövetett gyilkosságok számára. Az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (ENyÜBS) az elkövetés helye szerint vezetett regisztere 2018 és 2021 közti időszakról tartalmaz a gyilkosságokról fővárosi specifikus adatokat, de viszonyítási pontként kiolvashatók belőle a 2010-es számok is. Az összehasonlításból kitűnik, hogy az elmúlt 10-12 évben jelentősen csökkent a befejezett gyilkosságok száma: míg 2010-ben Budapesten 32 szándékos, befejezett emberölés történt, 2021-ben már csak 11.
Mivel az igazságszolgáltatás mindig az elkövetői szándékot vizsgálja, így az élet elleni cselekményeknél a statisztikákban a gyilkossági kísérletek is megjelennek. Budapest 23 kerülete közül a halállal végződő esetek száma a XV. kerületben és Csepelen volt a legmagasabb, összesen 5-5 ilyen esetet regisztráltak az adatolt (2018–2021) időszakban. Ehhez jön a XV. kerületben 5, Csepelen pedig 3 gyilkossági kísérlet. Mivel kerületenként évente 0 és 2 között mozog a gyilkosságok száma, a kerületek biztonságára nézve messzemenő következtetést nem lehet ezekből a számokból levonni, hisz egy-egy „őrült” bárhol és bármikor lecsaphat.
Bár az elkövetők személyiségéről a BRFK-nál nem áll rendelkezésre adatbázis, annyit azért általánosságban elmondtak, hogy
az emberölések jellemzően indulati bűncselekmények. Az esetek nagyobb része családtagok, hozzátartozók, esetleg ismerősök között történik.
Az elkövetés sokszor családi vita során következik be, és gyakran szerepet játszik a féltékenység, valamint az alkohol vagy más tudatmódosító szer. Általánosan kategorizálható, tipizálható személyiségjegyeket nem lehet megállapítani. Az elkövetők között mindenféle szociális helyzetű, végzettségű, intellektusú ember előfordulhat. A közbiztonság szempontjából problémásként számontartott Józsefvárosban négy év alatt három gyilkosság és öt gyilkossági kísérlet történt.
A szándék és belátóképesség mértékének megállapítása döntő jelentőségű lehet egy gyilkosság megítélésében, nem véletlen, hogy az újbudai rendőrgyilkost is az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben vizsgálják.
Az eddig történt gyilkosságok alapján nincs szignifikáns eltérés egyik vagy másik kerület biztonságossága között, így az ott lakóknak sem kell jobban vagy kevésbé félteni az életüket. Ugyanez azonban a közrendvédelem területén szolgálatot teljesítő rendőrökről nem mondható el. Erről a BRFK-nál azt mondták lapunknak, az erőszakos bűncselekményről vagy bűncselekmény-kísérletről szóló minden egyes bejelentést egyedileg értékelnek a Budapesti Rendőr-főkapitányság Tevékenység-irányítási Központjában.
A bejelentőt egy megadott eljárásrend alapján kérdezik ki, hogy minél pontosabban felmérjék a lehetséges kockázatokat. Azt is megvizsgálják, hogy az adott címen, illetve az adott személlyel szemben korábban volt-e intézkedés, és az milyen eredménnyel zárult. A rendőrségi protokollt az eset összes körülményének figyelembevételével a parancsnokok úgy határozzák meg, hogy a szükséges intézkedés törvényes, szakszerű, arányos és biztonságos legyen.
(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)