Egyre csak szaporodnak a hódok a Szikrai Holt-Tiszán, az alpári holtág területén, valamint a lakiteleki Tőzegbányánál. A helyi lapok arról számoltak be, hogy a rágcsálók tevékenysége miatt a horgászterületek is veszélybe kerültek, ugyanis a fák olyan állapotban vannak, hogy bármikor kidőlhetnek.

A Bács-Kiskun megyei hírportál szerint a legkritikusabb helyzet Tőzegbányánál van, ahol a hódok egyes helyeken már szinte minden fát megrágtak. A lapnak nyilatkozó, a Szikrai Holt-Tisza kis részének egyik tulajdonosa azzal oldotta meg a problémát, hogy körbekerítették a meg nem rágott fákat dróttal, hogy ne tudják megrágni a rágcsálók.

Még tavaly kérvényezték a gyérítést

A fent említett módszert egyébként Tiszaalpáron is alkalmazzák, ahol az önkormányzat még tavaly év végén kérelmezte a hódok gyérítését. A Kiskunsági Nemzeti Park ezzel kapcsolatban a Bács-Kiskun megyei portálnak azt a választ adta:

„Tiszaalpár Nagyközség Önkormányzat kérelmére indult, az eurázsiai hód gyérítésének engedélyezésére irányuló eljárásban a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság mint a működési területén lévő országos jelentőségű védett természeti területek, Natura 2000-területek és védett természeti értékek természetvédelmi kezelője nyilatkozatot tett a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztálya részére. Fontos tudni, hogy az önkormányzat által megjelölt egyik ingatlan országos jelentőségű védett természeti területnek minősül.”

Válaszukban azonban arra is kitértek, hogy szerintük „a Kiskunsági Nemzeti Park Szikra és Alpári-rét törzsterület, egyben a Natura 2000-hálózat részét képező, a kérelmező tulajdonában lévő, valamint védett természeti terület részét nem képező ingatlanokon az eurázsiai hód állományszabályozása nem sért természetvédelmi érdeket, mivel a faj állományának fennmaradását nem veszélyezteti, de mindez csak számos kikötés betartása mellett valósulhat meg”.

Az elejetett egyedek száma azonban nem haladhatja meg a tízet, ezenfelül pedig azt is figyelembe kell venni, hogy kizárólag szaporodási időszakon kívül, 2023. március 15-ig végezhető gyérítés.

Hőkamerával vadásznak a rágcsálókra

A feladatot meg is nyerte magának a helyi vadászegyesület, akik azonnal akcióba léptek: az engedélyezett tízből négy hóddal már végeztek is.

Popper Zsolt halőr a megyei lapnak azt is elmondta: nagyon nehéz kilőni a rágcsálókat, ugyanis sötétedés után bújnak elő rejtekhelyükről, így nehéz észrevenni őket.

Már tudom, hogy csak hőkamarával lehet a mozgásukat követni. Éppen ezért nappal nem is érdemes őket figyelni

– magyarázta a halőr, aki szerint egy ilyen akció minden vadász számára különleges élményt jelent.

Pörkölt készült az első áldozatból

A kilőtt hódok történetének nem mindennapi epizódja azonban talán az lehet, hogy Tiszaalpáron az először kilőtt példányból pörköltet készítettek. Aki evett belőle, azt mondta, hogy a húsa hasonlít a borjúéhoz vagy a bárányéhoz.

Az állatok egyébként húsz-harminc kiló súlyúak – jegyzi meg a megyei hírportál.

A hódokat békén kell hagyni!

A hódprobléma létezik – jelentette ki lapunk megkeresésére Bóday Pál állatvédő aktivista. A Kápolnai Macskaárvaház Alapítvány kuratóriumi elnöke azonban hozzátette: „Az, hogy a hód nem teljesen természetes része a természeti állapotoknak, nem gondolom, hogy indok arra, hogy irtsuk.” Emlékeztetett: Egerben is volt hasonló probléma.

Ha belegondolunk abba, hogy mennyi fát irtunk ki, és mondjuk az illegális fakitermelés, egy elhibázott tűzifarendelet vagy bármilyen emberi tevékenység miatt mennyi fát irtunk ki, akkor az arányok vonatkozásában azt gondolom, eltörpül mindenfajta hódveszély

– vélekedett Bóday Pál. Hozzátette: a vizes élőhelyek esetében a hódvár és -gát megtartja a vizet. „Azt mondják, ez árvízveszéllyel jár; nagyon nem jár, mert az erős árvíz elsodorja a hódgátat, ezt tapasztalhattuk sok helyen. Amikor viszont aszályos időszak van, és a hódgát kicsit megemeli a vízszintet, annak nagyon komoly előnyei vannak” – mondta az aktivista.

Összességében: a hódokat békén kell hagyni, és szigorú jogszabályokat kell alkotni az illegális vadászattól kezdve az erdőirtáson át az összes emberi tevékenységhez kötődő károkozásig

– vonta le a következtetést a természetvédő.

Ez egyszerű barbarizmus

A tiszaalpári polgármesternek, Vancsura Istvánnak az alapítvány elnöke a hódok elfogyasztásával összefüggésben azt üzente: „Környezetvédelmi, keresztény, etikai és állatvédelmi szempontból javasolják a vegán étrendet. Nekünk nagyon bevált.”

Úgy gondoljuk, hogy lehet a hódokkal keménykedni, de inkább saját berkeiben kellene nagyobb rendet tartani. Ez egyszerű barbarizmus

– zárta üzenetét Bóday Pál. Hozzátetette: a polgármester mentségére szolgáljon, hogy a társadalom olyan vezetőket nevelt ki, akik a problémát szó szerint kiirtani szeretnék.

Példaként említett egy ajkai lakossági fórumot, amelyen részt vett Nagy István agrárminiszter is. Elmondása szerint a város polgármestere azt javasolta, hogy a vetési varjakat gyérítsék, amire a miniszter – akivel sok esetben vannak véleménykülönbségek – egyértelmű választ adott: ezek védett állatok, nem lőhetjük ki őket. Azonban – tette hozzá – több településen a galambokban látják a problémát.

Karácsony Gergely, aki magát zöld polgármesternek tartja, elnézi, hogy az élőhelyük szűkülése miatt a városba betévedő vadállatokat halomra gyilkolják. Legutóbb a Margit-szigeten belelőttek a Dunába egy állatot, aki nem ártott senkinek. Ez mind ugyanaz, mint a hódügy. Lelőjük, és pörköltet csinálunk belőle

– vélekedett az aktivista. Szerinte az európai állat- és természetvédelem nem így működik, ott galambdúcokat készítenek, a hódokat áttelepítik, de még a madarak kezelésére is van megoldásuk, anélkül hogy kiirtanák.

Ne felejtsük el, hogy ez nem csak a mi élőhelyünk. Mi kezdjük elfoglalni az ő élőhelyüket, és nagyon erkölcstelen dolog, hogy miután elfoglaljuk egy állat élőhelyét, pörköltet csinálunk belőle

– zárta gondolatait Bóday Pál.

(Borítókép: Allison Shelley / Getty Images)