A Budapesti Corvinus Egyetem friss kutatása szerint az egyetemisták 21,5 fokot tartanának ideálisnak télen otthonaikban. Az elvárásaik azonban nincsenek kőbe vésve: egy WHO-tanulmány eredményét megismerve egy fokkal kevesebbre, 20,5 fokra csökkentették elképzelésüket az ideálisnak tartott hőmérsékletről.
Csaknem 300 egyetemista szerint a fiatalok a téli időszakban viszonylag magas hőmérsékletet állítanának be otthon, átlagosan 21,5 fokot – derült ki a Budapesti Corvinus Egyetem munkatársai által végzett friss kutatásból. Szántó Richárd, Szüle Borbála és Gáspár Judit azt vizsgálta, hogy az egyetemisták szerint mi lenne az ideális otthoni hőmérséklet, és mi befolyásolhatja a diákok hőfokválasztását.
A kutatásban azt is vizsgálták, hogy milyen eszközökkel lehetne a diákokat arra ösztönözni, hogy a takarékosabb energiafelhasználás érdekében alacsonyabb hőmérsékleteket állítsanak be.
Amikor például a kutatók felhívták az egyetemisták figyelmét arra, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyik tanulmánya szerint télen megfelelő öltözködés esetén egyébként egészséges fiataloknál 18 fokos otthoni hőmérséklet nem jelent nagymértékű egészségügyi kockázatot, a fiatalok által ideálisnak tartott hőmérséklet egy egész fokot csökkent.
Ez azonban még mindig távol van a 18 foktól. Ez már csak azért is fontos eredmény, mert ha egy fokkal lejjebb csavarjuk a fűtést lakásban, hat százalékkal csökkenthetjük az otthoni energiafelhasználásunkat
– teszik hozzá a közleményben.
A kutatásból az is kiderült, hogy a megkérdezett egyetemisták több mint fele aggódik valamilyen mértékben a magyarországi energiaellátás biztonsága miatt. Az is látszik, hogy akik nagyon aggódnak emiatt, azok jóval alacsonyabb hőmérsékletet is el tudnak képzelni az otthonaikban.
A kutatók úgy vélik, hogy az energiaellátás kihívásainak hangsúlyozásával a döntéshozók vélhetően nagyobb mértékű takarékoskodásra tudnák sarkallni a lakosságot. Ugyanakkor fontosnak tartják kihangsúlyozni, hogy a fiatalok nem feltétlenül egyedül döntenek az otthoni hőmérsékletről.
Mint írják, a világban egyre többször találkozhatunk olyan eszközökkel, amelyek úgy próbálják meg a lakosság döntéseit finoman befolyásolni az egészségesebb vagy gazdaságosabb választás irányába, hogy az emberek döntési szabadsága továbbra is megmaradjon. Például amikor a fentihez hasonló ismeretek tudatosításával vagy más pszichológiai eszközökkel ösztönzik az embereket arra, hogy takarékoskodjanak.
Ezeket az eszközöket angolul nudge-nak (szó szerinti magyar fordításban böködésnek) hívják.
Ha például arra emlékeztetjük az embereket, hogy ismerőseik, barátaik vagy a tágabb közösségük tagjai hajlandóak egy kicsit lecsavarni otthon a fűtést energiaválság idején, akkor vélhetően ők is tudatosabban fogják szabályozni a hőfokot a lakásukban. Fontos ugyanis számunkra, hogy mások, akiknek adunk a véleményére, mit tesznek ilyen helyzetben, és nem feltétlenül csak az, hogy személy szerint mi mit gondolunk egy adott kérdésről – olvasható a Budapesti Corvinus Egyetem közleményében.