A földgázra alapozott évtizedes energiastratégia mostanra megbukott, a karbonsemlegességi célok miatt több nukleáris és megújuló kapacitásra lenne szüksége hazánknak – véli Aszódi Attila.
A Magyarország számára szükséges energiaforrások összetételét teljesen más pályára kellene átállni – mondta az InfoRádiónak Aszódi Attila. A Budapesti Műszaki Egyetem professzora szerint a megújuló forrásokat és az atomenergiát együtt kell majd alkalmaznunk, ha valóban csökkenteni akarjuk a szén-dioxid-kibocsátást. Úgy fogalmazott, a tudatos és takarékos energiafelhasználás mellett
a stabil energiaellátáshoz hazánknak egy harmadik atomerőműre is szüksége lenne.
Ehhez Pakson már nincs megfelelő hely, így más helyszínt kellene választani. A Budapesti Műszaki Egyetem számításai szerint a karbonsemleges villamosenergia-termelésre vonatkozó célkitűzések teljesítéséhez több nukleáris és megújuló kapacitásra lenne szüksége Magyarországnak. A megújuló források időjárásfüggők, tehát nem állnak mindig rendelkezésre, egy nukleáris erőmű viszont éjjel-nappal, télen-nyáron tud áramot termelni.
A professzor arra is emlékeztetett, hogy Magyarországra számos olyan autóipari cég, akkumulátorgyártó és más ipari létesítmény települt vagy települ majd be, amelyek sok villamos energiát igényelnek, miközben ez a megnövekedett kereslet még nem szerepel a legutóbbi, 2020-as energiastratégiában. A várhatóan megnövekedő áramigényt nem lehet csak az időjárástól erősen függő megújuló forrásokból fedezni. Ehhez nélkülözhetetlen a folyamatosan rendelkezésre álló atomenergia is.
A Roszatomot a Paks II.-projekt is nagyon leterheli, így nem valószínű, hogy képes lenne egy újabb programot megvalósítani Magyarországon. A szakember szerint viszont több nyugati gyártó is szóba jöhet a harmadik generációs reaktorok piacán, amelynek nincsenek ilyen kapacitáshiányai.
Azt is elmondta, hogy a háború miatt kialakult gázellátási válsághelyzetet hosszú távon nem tudjuk másképpen kezelni, csak ha a megújuló források mellett az atomenergiát is figyelembe vesszük.
Ez egyébként azt is jelenti, hogy a földgázra alapozott évtizedes stratégia mostanra megbukott
– mondta, hozzátéve, hogy a politika a megújuló energiák kiegészítését eddig földgázzal akarta megoldani, miközben Európának nincsenek jelentős gázkészletei. Orosz, illetve más forrásokból beszerzett földgázra voltunk kénytelenek támaszkodni, de kiderült, hogy ez abszolút stratégiai hiba volt – tette hozzá Aszódi Attila.
(Borítókép: A paksi atomerőmű 2018-ban. Fotó: Sóki Tamás / MTI)